Kertészsziget
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kertészsziget | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Magyarország | |
Régió | Dél-Alföld | |
Megye | Békés | |
Kistérség | Szeghalmi | |
Rang | község | |
Irányítószám | 5526 | |
Körzethívószám | 66 | |
Népesség | ||
Népesség | 465 (2002) | |
Népsűrűség | 12 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Terület | 39,15 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Kertészsziget község Békés megye Szeghalmi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kertészsziget megyénk északi részén elterülő kisfalu. Északon a Berettyó-csatorna és Bucsa, nyugaton Ecsegfalva és Dévaványa, délen Szeghalom, keleten Füzesgyarmat határolja. A községhez tartozó úgynevezett tanyaközpontok: Görbesziget, Cserepes, Barnasziget és Akasztó.
[szerkesztés] Története
Földjei még a múlt században is víz alatt állottak, mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát Fischer Márton vette meg, aki levezető árkokat ásatott. A víz levezetése után egyre kiterjedtebb, termékeny talajú földterületek maradtak hátra, amelyek igencsak alkalmasak voltak a kertészkedésre. Abban az időben az itt megtelepült lakosok elsősorban dohánykertészettel foglalkoztak, a község mai neve is innen ered. Valószínű, hogy Füzesgyarmat újra településével egy időben létesült (1711-1715 között), első lakói Bereg megyéből költöztek ide. A község a Sárrétre jellemző adottságú sík terület, a belterület kisebb, erdők, fasorok veszik körül. A földek aranykorona értéke magas, apróvadban gazdag a vidék.
A település önálló községként 1952. január 1. óta szerepel a térképen, addig Füzesgyarmathoz tartozott.
Kertészszigeten 1952 óta működik önálló iskola. (Iskola itt egyébként 1909-ben létesült, melynek tanítója Branswetter Béláné volt.) Jelenleg ugyan alacsony a gyereklétszám, de minden évfolyamon megoldott az oktatás.