Kelet-Berlin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kelet-Berlin megnevezés alatt Németország fővárosának egykori szovjet megszállási szektorába eső területeit értjük. A hidegháború idején Kelet-Berlin a szocialista Német Demokratikus Köztársaság fővárosa volt, míg a tőle fallal elválasztott Nyugat-Berlin az NSZK-hoz közel álló politikai egység.
[szerkesztés] Története
1945 tavaszán a francia, brit, amerikai és szovjet szövetségesek győzelmet arattak a náci Németország felett. Berlint négy megszállási szektorra osztották. A háborús szövetségesek azonban hamarosan szembefordultak egymással és Berlin egyre inkább a hidegháború egyik forró pontjává vált. Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin szétválása 1948-ben következett be. A nyugati szektorokban megrendezett helyhatósági választásokon győztes Ernst Reutert a szovjet megszálló hatóság nem fogadta el Berlin polgármesterének, ezért a keleti városrész irányítására saját maga nevezett ki egy főpolgármestert. 1949. október 7-én a szovjet zónában megalakult az NDK, melynek alkotmányában az ország fővárosának Berlint jelölték meg.
Kelet-Berlint a szocialista országok hivatalos szóhasználatban „Demokratikus Berlin” néven emlegették. A Berlini fal felépítése után az NDK-ban a „Berlin, az NDK fővárosa” megnevezés vált hivatalossá. Nyugat-Németországban a Nyugat-Berlintől való megkülönböztetés végett a Kelet-Berlin megnevezést használták.
Míg az NDK Kelet-Berlint saját önálló fővárosának tekintette, addig a nyugati politika az egységes Berlintől elszakított önálló politikai egységként kezelte a várost. A nyugati hatalmak a város státuszának felrúgásaként értékelték, hogy Kelet-Berlinben az NDK népi hadseregének egységei állomásozhattak. 1973-ban a két német állam viszonyának rendezésekor az NSZK Kelet-Berlint az NDK fővárosának ismerte el.
1990-ben Kelet-Berlin egyesült Nyugat-Berlinnel.
[szerkesztés] Lakosság
Kelet-Berlin lakossága a Berlini fal felépítése előtt folyamatosan csökkent. Évente tízezrek menekültek a diktatúra elől Nyugat-Berlinbe. A határ lezárása után a város lakossága növekedésnek indult. Az új ipari beruházások vonzották a munkaerőt, így a város népessége 20 év alatt 200 000 fővel melkedett.
|
|
[szerkesztés] Kelet-berlini identitás
Berlin két része 1990-t megelőzően egymástól teljesen elkülönülve fejlődött. E elkülönülés nyomai a mai napig tetten érhetők a berlini épületeken, utcaképen és a lakosok viselkedésében is. Kelet-Berlinben saját városi identitás alakult ki, melynek része a nyugattal való szemben állás, illetve a lokálpatriotizmus is.
