Kazah ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kazah ábécé (saját nyelvén: Қазақ кирилл әліпбиі) a kazah nyelv cirill betűs írására szolgál.
A kazahot eredetileg arab írás egy módosított verziójával írták, ezt hivatalosan 1927-ig használták. Ekkor váltottak a latin írásra, melyet a cirill ábécé 1940-es bevezetéséig használtak.
Az arab írást ma is használják, mégpedig az afganisztáni, iráni és kínai Xinjian Uygur Autonóm Régióban.
A törökországi és európai diaszpórák a török ábécét használják a kazah írására.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az cirill betűs ábécé
A kazak ábécé 42 betűből áll, 33 az orosz ábécéből származik, melyhez hozzáadták a Ә, Ғ, Қ, Ң, Ө, Ұ, Ү, Һ, І betűket (az Ұ helyett 1957-ig a Ӯ-t használták). A В, Ё, Ф, Х, Һ, Ц, Ч, Щ, Ъ, Ь és Э betűk csak orosz vagy más idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A hétköznapi beszédben a Қ-t és a Х-t ugyanúgy ejtik, a Һ ejtése pedig megfelel az orosz Х-nak.
A táblázat a cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
| nagy- betű |
kis- betű |
betűnév | Qaz- Aqparat[1] |
arab[2] | ISO 9[3] | ALA-LC[4] | KNAB[5] | Allworth[6] | BGN/ PCGN[7] |
Çan̡alip[8] | IPA |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | а | a | ا | a | a | a | a | a | a | [a]/[ɑ] |
| Ә | ә | ә | ä | ٴا | a̋ | ă | ä | ä | ä | ә | [æ] |
| Б | б | бе | b | ب | b | b | b | b | b | b | [b] |
| В | в | ве | v | ۆ | w | v | v | v | v | v | [v] |
| Г | г | ге | g | گ | g | g | g | g | g | g | [g] |
| Ғ | ғ | ға | ğ | ع | ġ | gh | ğ | gh | gh | ƣ | [ɣ]/[ʁ] |
| Д | д | де | d | د | d | d | d | d | d | d | [d] |
| Е | е | йе | e | ه | e | e | e | e | e | e | [e] |
| Ё | ё | йо | yo | يو | ë | ë | yo | ya | yo | jo | [jo] |
| Ж | ж | же | j | ج | ž | zh | c | j, zh[9] | zh | ç | [ʒ] |
| З | з | зе | z | ز | z | z | z | z | z | z | [z] |
| И | и | ый | ï | ي | i | i | ī | i | ī | ij | [ɯj]/[ij]/[i] |
| Й | й | қысқа и | y | ي | ĭ | j | y | y | y | j | [j] |
| К | к | ка | k | ك | k | k | k | k | k | k | [k] |
| Қ | қ | қа | q | ق | ķ | q | q | q | q | q | [q] |
| Л | л | эл | l | ل | l | l | l | l | l | l | [l] |
| М | м | эм | m | م | m | m | m | m | m | m | [m] |
| Н | н | эн | n | ن | n | n | n | n | n | n | [n] |
| Ң | ң | эң | ñ | ڭ | ņ | ng | ñ | ng | ng | n̡ | [ŋ] |
| О | о | о | o | و | o | o | o | o | o | o | [o] |
| Ө | ө | ө | ö | وٴ | ô | ȯ | ö | ö | ö | ө | [ø] |
| П | п | пе | p | پ | p | p | p | p | p | p | [p] |
| Р | р | эр | r | ر | r | r | r | r | r | r | [r] |
| С | с | эс | s | س | s | s | s | s | s | s | [s] |
| Т | т | те | t | ت | t | t | t | t | t | t | [t] |
| У | у | ұу | w | ۋ | u | u | ū, w[10] | u | ū | uv | [w]/[uw]/ [yw]/[u] |
| Ұ | ұ | ұ | u | وُ | u̇ | ū | u | ŭ | u | u | [ʊ] |
| Ү | ү | ү | ü | ٴوُ | ù | u̇ | ü | ü | ü | y | [ʏ] |
| Ф | ф | эф | f | ف | f | f | f | f | f | f | [f] |
| Х | х | ха | x | ح | h | kh | x | kh | kh | x | [x]/[χ][11] |
| Һ | һ | һа | h | ھ | ḥ | ḣ | h | h | h | h | [h][12] |
| Ц | ц | це | c | تس | c | ts | ts | ts | ts | ts | [ʦ] |
| Ч | ч | че | ç | چ | č | ch | ç | ch | ch | c | [ʧ] |
| Ш | ш | ша | ş | ش | š | sh | ş | sh | sh | c | [ʃ] |
| Щ | щ | ща | şş | شش | ŝ | shch | şç | shch | shch | cç | [ʃʧ]/[ʃː] |
| Ъ | ъ | жуандық белгі |
- | - | " | " | " | " | " | - | - |
| Ы | ы | ы | ı | ى | y | y | ı | ï | y | ь | [ɯ]/[ɣ] |
| І | і | і | i | ٴى | ì | ī | i | ĭ | i | i | [i]/[ɪ] |
| Ь | ь | жіңішкелік белгі(сі) |
- | - | ' | ' | ' | ' | ' | - | - |
| Э | э | э | e | ه | è | ė | è | ë | ė | e | [e] |
| Ю | ю | йу | yu | يۋ | û | iu | yu | yu | yu | ju | [ju]/[jy] |
| Я | я | йа | ya | يا | â | ia | ya | ya | ya | ja | [ja]/[jɑ] |
[szerkesztés] Latin ábécék
Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ьь.
Az új latin ábécé betűrendje a következő: Aa, Ää, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Ïï, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Ww, Yy, Zz.
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ A kazah kormányzat egy kb. 10-15 éves átmenettel készül áttérni a latin írásra. Ez a leíás a kormány internetes oldalain (www.government.kz és www.inform.kz) használt új latin ábécé alapján készült.
- ^ Az 1927-ig használt ararb írás betűi
- ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ^ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ^ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ^ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ^ Az 1927 és 1940 között használt latin ábécé betűi
- ^ Idegen eredetű szavakban
- ^ Magánhangzó után, szó elején magánhangzó előtt
- ^ Köznyelvben [q] a kiejtése
- ^ Köznyelvben [x] a kiejtése
[szerkesztés] Billentyűzet
A kazah billentyűzet az oroszon alapul, az abban nem szereplő betűk a felső számbillentyűkön kaptak helyet.
Az Unicode megjelenése előtt a kazah kódolására a СТ РК 920-91 (DOS) és a СТ РК 1048—2002 (Windows) kódrendszereket használták.
