Karád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.68943° k. h. 17.84390°

Karád
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Fonyódi
Rang	község
Irányítószám	8676
Körzethívószám	84
Népesség
Népesség	1750 (2001)
Népsűrűség	33,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karád
é. sz. 46.68943° k. h. 17.84390°

Karád község Somogy megyében, a Fonyódi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Az 1000 éves Karád Külsõ Somogy területén Somogy Megyében Balatonlelle – Kaposvár és Szántód – kaposvári fõútvonalak között fekszik. A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a balatoni régió háttér települése.

Karád községbe megérkezve a település természeti környezet bõven nyújt látnivalót,domborzata változatos és erdõk tagolják.

Községünket erdõk veszik körül,melyek vadban is gazdagok. A nyugodt környezet és a tiszta,friss levegő biztosítja a nyugodt pihenést,kikapcsolódást.

Jöjjön el Karádra és ismerkedjen meg községünkkel!

[szerkesztés] Története

A török uralom felszámolása után, 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi-,és az 1848-49-es szabadságharcok küzdelmei után is. Virágzása igazán 1945 után, főképpen az 1950-es évek úgynevezett „kuláküldözései”, a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg.

A mai Karád, az egykori török Kara,azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a XVII. században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.

A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert XIII. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak.

A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária - ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a XVI-XVII. századi másik, az úgynevezett török vára állt.

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos, hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara - az ugyancsak helynévben megmaradt - szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település, egy falu-láncolatot. Erre bizonyíték a Kara, azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak, valamint a Koppány somogyi vezérhez kapcsolható Kupavár név megléte is.

Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmondhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér X. század végi uralkodásához köthető.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad, s részt vett Jellasics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a "közigazgatási harc" már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.

Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később, a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották ekkori tevékenységükért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait,legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után községünkben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű. A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a korábbi rendszer bukása után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. 2002 évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom (barokk, műemlék, 18. század) – műemléki nagyfelújítása folyamatban
Tájház – népi lakóépület (műemlék, 19. század)
"Gárdonyi-iskola" – a kisiskola épülete, ahol Gárdonyi Géza tanított és Kodály Zoltán zenét gyűjtött
A karádi hímzés
A karádi népdalok
A karádi néptánc
A karádi búcsú
Egyháztörténeti – egyházművészeti kiállítás

Http://karad.lap.hu

Mûemlékek látnivalók

Karád községben 4 db mûemléki -és több helyi védettség alatt álló épület található.A Római Katolikus Templom,Tájház,Kopácsy Kúria és a Régi Óvoda épülete, stb.

A Római Katolikus templom

A Római Katolikus Templom a Szent L.tér 1.sz.alatt található. A barokk stílusú templom alapkövét 1742-ben tették le a szentélynél.Ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védõszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bõvítették és felül kettő karzattal. 1908-ban az oldalhajók bõvítésre szorultak , ekkor alakult ki a jelenlegi állapot . A templom 1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyet Szlezák László Magyarország legjobb harangöntője készített. A templomban található freskókat újrafestették 1934-ben,melyet Miskolczy Ferenc festõmûvész végzett el. A templom mennyezetét négy allegorikus freskóval, a fõ ívet kiterjesztett kezű Jézus freskóval,a galériák feletti íveket a négy evangélista freskóval,a szentély mennyezetét allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra.1983-ban az orgona átépítésre került.

Tájház

A Tájház Attila u.12.sz.alatt található.Az épület a 19.század végén épült és most is õrzi eredeti formáját.Ebben a népi lakóházban kerül bemutatásra a helyi népmûvészeti értékek. Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002 évben fejezõdött be és ezáltal újra látogatható.

Kopácsy kúria

A Kopácsy Kúria az 1890-es években épült,klasszicista stílusban..A Kopácsy család tulajdona volt.Régebben itt volt a jegyzőség.Jelenleg ipari üzemként hasznosítják.

Régi Óvoda

A Régi Óvoda épülete a Kossuth L.u.2.sz.alatt található. Az épület 1804 körül épült.A Veszprémi Püspökség építette és egyben tulajdonos is volt.Az épületben felhasznált téglákat a leventék égették a helyi téglaégetőben. Az épület észak-déli szárnya cseh-süveg boltozatos,a kelet-nyugati szárny stukatúrozott,gerenda födémmel, kettõs cserépfedéssel.

Az épület fõ funkciói voltak:tiszttartó – lak,tiszti lak, iskola,óvoda.Jelenleg az épületben az általános iskola konyhája és étkezője üzemel. Az épületet szeretnénk teljesen felújítani és új funkciót adni neki.Terveink szerint turista-és diákszálló és szolgálati lakás kerülne kialakításra az épületben.