Kaptárkő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kaptárkövek – más elnevezés szerint köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek [1] – vulkanikus tevékenység következtében kialakult, majd a felszíni erózió által formált süveg vagy kúp formájú kövek, melyekbe az emberek fülkéket vájtak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulása
A miocén kor közepén zajló erős vulkáni tevékenység kísérőelemeként jelentkező nagymennyiségű hamuszórás vastag, puha riolittufa réteget hozott létre. A tűzhányókitöréseket kísérő forróvizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek közé benyomulva helyenként ellenállóbbá, keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. A következő időszakokban nagyobb esőzések következtében a keményebb kőzet mellől a lazább tufát lehordta a víz, lassan megjelentek a kaptár, cukorsüveg formájú kövek, melyek mérete nagyon változó, magasságuk általában 1-15 méter közötti. Ezek a szilárdabb tufaképződmények, tufakúpok adtak lehetőséget a későbbi kor emberének az úgynevezett kaptárfülkék kialakítására.
[szerkesztés] Fülkék
A fülkék átlagosan 60 cm magas, mintegy 30 cm széles és 25-30 cm mély lyukak. Peremükön több lelőhelyen – például a noszvaji Pipis-hegyen – körbefutó keret található, amelyekbe valószínűleg a fülke fedelét helyezték.
A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született. A legújabb kutatások több fülkekészítési periódust különböztetnek meg a IV-XIV. század között, ám régészetileg egyelőre csak későbbi időszak igazolt. [2] A kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg, erre a korra utalnak a környezetükben feltárt cserépedény-maradványok is. Írásos forrás még nem került elő a kaptárkövekről, használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések, a nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal:
- Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt.[3] Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat [4], cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
- Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe. [5]
- A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal: Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak. [2][6]
- Egy a kaptárkövekhez kapcsolódó szomolyai monda [7] a török világba nyúlik vissza. A törökök által üldözött magyar katonák a puha sziklákból kardjaikkal fülkéket faragtak ki, várszerű erőddé alakítva így át a kaptárköveket. A hirtelenjében kialakított „várat” meglátva a törökök ijedtükben visszafordultak, felhagytak az üldözéssel.[2]
- Borovszky Samu Borsod vármegye történetében leirt véleménye szerint, a kaptárköveknek minden területen más a helyi elnevezése, ezért nem lehet a ma itt élő népekhez tartozó. Borovszky véleménye szerint a kelták használták, halotti hamvakat helyeztek el benne.
[szerkesztés] Lelőhelyek
[szerkesztés] Magyarország
Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkő ismert 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. [6] Ám a kaptárkő nemcsak a Bükkalja sajátossága, előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység), mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység).
[szerkesztés] Különleges kaptárkövek
- Betyár-bújó kaptárkő – Ennek a különleges (Egerszalókon, a Maklány-dűlőn található) kaptárkőnek az elnevezése onnan ered, hogy a riolittufa tömbbe kunyhót vágtak, kő fekhellyel és polcokkal. [8]
- A Cserépváralja határában lévő a Mangó-tetőn található a magyarországi kaptárkövek legnagyobb példánya, melyben 25 fülke található. A déli oldala 12-13 méter magas, szabályos kúp alakú. A nagy kaptárkő közelében, attól keletre található egy kisebb kúp 5 fülkével, melynek egyik oldala kicsit csonka.
- A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található. [9]
- Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével. [4]
[szerkesztés] Egyéb
A kaptárkövek a Balkán-félsziget több pontján (főleg Bulgáriában), valamint a törökországi Göreme vidékén is ismertek. [4]
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ Baráz Csaba: Kaptárkövek: Szakrális kőemlékek a Bükkalján [Eger : Kaptárkő Közműv. és Tájvédelmi Egyes., 2000. ISBN 963-03-9837-0]
- ^ a b c
- ^
- ^ a b c
- ^ Egymástól távol eső helyeken: Demjénben, az egri Cakó tanyán és a Borsod megyei Cserépváralján is él ez a szóbeszéd.
- ^ a b
- ^ Kormos Zsuzsa, szomolyai tanárnő gyűjtése.
- ^
- ^
