Kapi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kapi (szlovákul Kapušany) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2001-ben 2044 lakosából 1970 szlovák volt. [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Eperjestől 8 km-re északkeletre a Sajói- és a Sárosi-hegység közötti Szekcsői-medencében a Szekcső folyó bal partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 240 – 520 m között váltakozik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A késői kőkorból cserépmaradványok és a fazekasság eszközei kerültek elő. Az i. e. 3. évezred és az i. e. 1800 közötti időszakból hamvasztásos sírokat tártak fel. Az i. e. 4. és a 6. század közötti időtől a római korig a határában levő Ladzinka patak jobb partján szintén emberi település állt. A mai falu fontos kereskedelmi utak kereszteződésében keletkezett a 12. században. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi templomát és plébánosát is. Kapi első várát valószínűleg a szlávok építették a honfoglalás előtt, később a sárosi királyi erdőispánság vára lett Toboly (Maglóc) néven. 1315-ben Károly Róbert elfoglalta Tarkői Henrik sárosi ispántól és lerombolta. 1410-ben Tétényi András, a Kapi család őse kapta meg a várhelyet és újjáépíttette. 1418-ban Kapi András Luxemburgi Zsigmond engedélyével Szent Márton napján és minden második vasárnap vásártartási jogot kapott. A várat 1444-ben Giskra tartotta megszállva. 1468-ban Szapolyai Imre ostromolta, 1537-ben Feld Lénárd foglalta el Ferdinánd számára. 1685-ben Thököly elfoglalta, de Schulz tábornok visszaszerezte a császárnak. 1711-ben Kerczer András felégette, de 1712-ben újjáépült, 1715-ben azonban császári parancsra le kellett rombolni, azóta rom.
1691-ben a várhoz tartozó két udvarházat is említenek a faluban. Az egyik ekkor már romos, a kurucok rombolták le. A másik új, kétemeletes faépület, amely Kapi Gábor tulajdona. 1786-ban a faluban 94 ház állt 628 lakossal. 1828-ban 139 házaban 946 lakos élt. Fényes Elek geográfiai szótárában "Kapi, Kapussani, Sáros v. tót f., Eperjeshez kelet-északra 1 1/4 mfd. 950 kath., 2 evang., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Két kastély. Vendégfogadó. Termékeny határát a Székcső keresztül folyja; erdeje derék. A helység mellett egy magas meredek hegyen állott a Kapivár. Épült 1310-ben; 1685-ben Tököly elfoglalta, de tőle Schulcz cs. vezér visszavette; 1611-ben Keczer András felgyujtván elpusztitotta, s most romban hever. F. u. a Kapi nemz." [2] 1910-ben a falunak 784, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falutól északnyugatra a Szekcső felett emelkedő Várhegy tetején állnak Kapi várának jelentős maradványai.
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma már a 14. században állt, de 1789-ben le kellett bontani. Ekkor épült fel a mai templom, melyet 1796 és 1799 között átépítettek. 1858-ban tűz pusztította, de 1888-ra megújították.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Kapi honlapja
- szlovák nyelven
- Légifotók a várról
- Községinfó
- Kapi Szlovákia téképén
- Kapi története (szlovákul)
Az Eperjesi járás települései
 |
|
|---|---|
|
Eperjes (Prešov) Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsegnye (Žehňa) · Zsebefalva (Župčany) |
|
