Kalmük ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kalmük ábécé a kalmük nyelv írására használatos.
A nyelvet eredetileg a XIII. századtól az ujgur-mongol írással jegyezték le, amit 1648-ban a Zaja Pandit nevű buddhista szerzetes átdolgozott és elnevezte tod bicsignek (halha mongolul: Тод бичиг, „világos írás”). Ezt az írást 1924-ben, hasonlóan a többi, a Szovjetunió területén beszélt nyelvhez, a ma is használt cirill írással cserélték le. Ezzel szemben a Kínában élő kalmükök még ma is a todo bicsiget használják.
[szerkesztés] A kalmük ábécé és átírásai
| nagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | WWS[4] | IPA | a betű neve |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | [a] | а |
| Ә | ә | a̋ | ä | ă | ä | [æ] | ә |
| Б | б | b | b | b | b | [b] | бэ |
| В | в | v | v | v | w | [w][5] | вэ |
| Г | г | g | g | g | g | [g] | гэ |
| Һ | һ | ḥ | ǧ | ḣ | ɣ[6] | [ʁ] | һа |
| Д | д | d | d | d | d | [d] | дэ |
| Е | е | e | e, je[7] | e | e, ye[8] | [ɛ]/[jɛ] | е |
| Ё[9] | ё | ë | ë | ë | - | [ɔ]/[jɔ] | ё |
| Ж | ж | ž | ž | zh | ž[10] | [ʒ] | жэ |
| Җ | җ | ž̦ | dž | j | ǰ | [ʤ] | җэ |
| З[9] | з | z | z | z | z | [z] | зэ |
| И | и | i | i | i | i | [i] | и |
| Й | й | j | j | ĭ | y | [j] | й[11] |
| К | к | k | k | k | k | [k] | ка |
| Л | л | l | l | l | l | [l] | эл |
| М | м | m | m | m | m | [m] | эм |
| Н | н | n | n | n | n | [n] | эн |
| Ң | ң | ņ | ŋ | ng | ng | [ŋ] | эң |
| О | о | o | o | o | o | [ɔ] | о |
| Ө | ө | ô | ö | ȯ | ö | [œ] | ө |
| П | п | p | ṗ | p | ṗ | [p] | пэ |
| Р | р | r | r | r | r | [r] | эр |
| С | с | s | s | s | s | [s] | эс |
| Т | т | t | t | t | t | [t] | тэ |
| У | у | u | u | u | u | [u] | у |
| Ү | ү | ù | ü | u̇ | ü | [y] | ү |
| Ф[9] | ф | f | f | f | - | [f] | эф |
| Х | х | h | h | kh | x[12] | [x] | ха |
| Ц | ц | c | c | ts | c[13] | [ʦ] | цэ |
| Ч | ч | č | č | ch | č[14] | [ʧ] | чэ |
| Ш | ш | š | š | sh | š[15] | [ʃ] | ша |
| Щ[9] | щ | ŝ | šč | shch | - | [ʆtʆ] | ща |
| Ъ[9] | ъ | " | " | " | - | - | твёрдый знак |
| Ы[9] | ы | y | y | y | - | [ɨ] | еры |
| Ь[9] | ь | ' | ', j[16] | ' | ' | [ʲ] | мягкий знак |
| Э | э | è | è, e[17] | ė | e | [ɛ] | э |
| Ю | ю | û | ju | iu | yu | [ju] | ю |
| Я | я | â | ja | ia | ya | [ja] | я |
A hosszú magánhangzókat az írás kettős betűkkel jelöli: аа, əə, ее, ии, оо, өө, уу, үү.
A kalmük nyelvben van egy ún. redukált hang is, melyet azonban az íráskép nem rögzít, így az átírás sem tartalmazza. Általában ez a hang a mássalhangzó-torlódások feloldásaként használatos, és általában egy gyenge [ɨ]-nek, vagy [ə]-nek hangzik, pl.: харһлдлһн, melynek átírásai: harḥldlḥn - harǧldlǧn - kharḣldlḣn - xarɣldlɣn, kiejtése: [xarʁɨldɨlʁɨn].
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ^ Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
- ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ^ Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ^ Orosz eredetű szavakban [v]
- ^ Nyomdatechnikai okoból helyettesíthető gh-val
- ^ Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e
- ^ Szó elején ye, máskor e
- ^ a b c d e f g Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ^ Nyomdatechnikai okoból helyettesíthető zh-val
- ^ Kiejtése [jɨ]
- ^ Használható helyette a kh is
- ^ Használható helyette a ts is
- ^ Használható helyette a ch is
- ^ Használható helyette a sh is
- ^ д, л, н, т után j, máskor '
- ^ Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è
