Közlekedési Múzeum
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Közlekedési Múzeum országos gyűjtőkörű, állami fenntartású létesítmény a Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. Központi épületén kívül több budapesti és vidéki kiállítóhellyel is rendelkezik. Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A múzeum főépülete
Az 1896-os budapesti milleneumi kiállítás egyik új, impozáns épülete a Közlekedésügyi Csarnok volt. Itt mutatták be a hazai közlekedés, különösen az akkori sikerágazat, a vasút fejlődésének eredményeit. 1899-ben az ott bemutatott gyűjteményre alapozva, ugyanabban az épületben nyitotta meg kapuit és fogadta látogatóit 45 éven át a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum. A múzeumot a II. világháború idején, 1944-ben bombatalálat érte. A helyreállított, de erősen megcsonkított, díszes kupolájától is megfosztott épületben a múzeumot csak 1966-ban nyitották meg újra. 1987-ben új épületszárnnyal bővült, így nyerte el mai formáját.
[szerkesztés] A főépület állandó kiállításai
Alapításakor a múzeum elsősorban a vasút és a hajózás bemutatását tartotta feladatának, 1966-tól gyűjtőköre fokozatosan bővült. A jelenlegi állandó kiállításokon már a közlekedés összes fontosabb ágazatának tárgyi és írásos emlékei szerepelnek.
- A magyar vasút történetét bemutató kiállítás a múzeum legrégibb gyűjteményére épül. Az 1896-ban kiállított tárgyak, modellek egy része a mai vasúttörténeti kiállításon is viszontlátható. A kezdeteket az 1850-es években készített gőzmozdonyok kicsinyített másai idézik. A részben 1900 előtt készült, ma már világhírű, 1:5 léptékű, mintegy 100 db-os modellgyűjtemény a hazai gőzmozdonyok és vasúti kocsik fejlődését szemlélteti. Egy életnagyságú korabeli vasútállomás is látható a múzeum csarnokában, a 19. század utolsó évtizedeiben gyártott eredeti gőzmozdonyból és két vasúti kocsiból álló szerelvénnyel.
- A magyar autóközlekedés története. A múzeum alapításával egyidős a kiállítás legrégebbi automobilja, egy 1898-ból való Peugeot. A hazai autógyártás kezdeteit Csonka János autói képviselik, melyek már a Csonka-Bánki féle porlasztóval működtek. Az eredeti autók mellett fődarabok, metszetek, műszaki érdekességek is szerepelnek a bemutatón.
- A városi közlekedés története a lóvontatás korszakától követhető nyomon. A 19. század végének utcaképébe állítva látható az egyetlen fennmaradt pesti omnibusz. Bemutatja a kiállítás a villamosvasút fejlődésének állomásait és a 20. század első évtizedeiben feltűnt korai akkumulátoros és benzinüzemű autóbuszok makettjeit.
- A magyar állami hajózás története kiállítás leglátványosabb tárgyai a hajómodellek, köztük az első dunai gőzhajó, a Carolina (1817) és az Óbudai Hajógyár első terméke, a még fatestű Árpád utasszállító (1836). Az 1870-ben készült Orient a 19. század legnagyobb és leggyorsabb magyar folyami személygőzöse volt. A hajózás műszaki emlékeit néhány eredeti műtárgy, hajógép, navigációs eszköz egészíti ki.
A főépület állandó kiállításai között szerepel még A közúti közlekedés története a kezdetektől 1918-ig, A közúti közlekedés Magyarországon az I. világháború után, a Motorkerékpárok Magyarországon és a Hírességek csarnoka.'
Az épület oldalánál van kiálítva a balesetben elpusztult M61 004-es dízelmodony egyik orra; valamint itt található a 424 001-es gőzmozdony is.
[szerkesztés] További kiállítások
[szerkesztés] Budapesten
A központi épületen kívül, a főváros három különböző pontján található közlekedési kiállítások: a Repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás a Petőfi Csarnokban, a metrók építésének és közlekedésének bemutatója a Földalatti Vasút Múzeumban és a Széchenyi lánchíd mellett az Eötvös téren kikötött egyetlen fennmaradt dunai gőzös, a Kossuth Múzeumhajó.
[szerkesztés] Vidéki helyszínek
A múzeum további kiállítóhelyei, filiáléi vidéki helyszíneken:
- Múzeumvasút és járműkiállítás – Nagycenken
- Kocsimúzeum – Parádon
- Közúti Múzeum – Kiskőrösön
