Körtemoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Cydia pyrivora Danilevsky, 1947 |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
A körtemoly (Cydia pyrivora avagy Laspeyresia pyrivora) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik faja. Meglehetősen későn ismerték fel, hogy önálló faj; sokáig nem különböztették meg rokonától, az almamolytól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Jelen van szinte egész Európában – nemcsak a kontinensen, de például Krétán, Szicílián és Szardínián is. Magyarországon valószínűleg őshonos, és meg is található mindenhol, ahol van körte a környéken. A nedvesebb éghajlatot és az erdei környezetet kedveli.
[szerkesztés] Megjelenése
Sötétszürke szárnyát bonyolult, sötétbarna mintázat díszíti. Szárnyának fesztávolsága 17–22 mm.
[szerkesztés] Életmódja
Az almamolytól eltérően évente egy nemzedéke kel ki. A kifejlett hernyó a talaj felső rétegében, pergamenszerű gubóban telel át, majd május–júniusban bábozódik. A rajzás június–júliusban esedékes úgy, hogy a bábok egy része diapauzában maradhat, és másodszor is áttelelhet.
A hernyók valószínűleg monofágok: csak a körtefákon élnek (a termesztett és a vadkörtén egyaránt). Úgy tűnik, hogy a körte különböző fajtáit egyaránt kedvelik. A gyümölcsre rakják petéiket. A kikelő hernyók azonnal átrágják a körte héját, és a magházig hatolnak. Kártételükre jellemző a vékony, egyenesen a magházig hatoló járat. A hernyók a magvakat eszik, és ha kifejlődtek, ismét a legrövidebb úton kirágják magukat a körtéből.