Környezeti erőforrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A környezeti erőforrások olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. Egy nyersanyag akkor minősül környezeti erőforrásnak, ha a hozzá kapcsolódó elsődleges tevékenységek a kinyerés és a finomítás, ellentétben a feldolgozással. Ily módon például a bányászat, petróleumfeltárás, halászat és erdőgazdálkodás környezeti erőforrásokon alapuló ágazatok, míg a mezőgazdaság nem. A környezeti erőforrásokat gyakran bontják megújuló és nem-megújuló erőforrásokra. A megújuló erőforrások általában az élő nyersanyagok (hal, kávé, vagy erdők például), amelyek körülbelül hasonló ütemben újulnak meg, mint ahogy kitermelik őket, feltéve, hogy nem használják túl őket. Megújuló élettelen erőforrások közé tartozik a talaj, a víz, szél vagy a napsugárzás (lásd megújuló energia). Az ásványi anyag-források többségükben nem megújíthatóak.

Egy nemzet környezeti erőforrásai gyakran meghatározzák a saját jólétét és a helyét a világgazdaság rendszerében, azáltal, hogy meghatározzák politikai befolyásukat.

Az elmúlt években a természeti tőke fogyása és a fenntartható fejlődésre való átállási kísérletek kerültek a figyelem középpontjába. Ez különösen esőerdő-régiókban került előtérbe, amelyek a Föld legnagyobb biológiai sokféleségét (pótolhatatlan genetikus természeti tőkéjét őrzik. A természeti erőforrások megőrzése áll a természetvédelmi mozgalmak többsége figyelmének középpontjában.

[szerkesztés] Külső hivatkozások