Vita:Japán–magyar nyelvrokonság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Erre az állítólagos 200 egyező szóra szeretnék valami forrást, vagy legalább példákat látni! --SyP 2006. március 14., 22:48 (CET)

pl: szusi, szamuráj, harakiri, soroljam még? Leicester 2006. március 14., 22:49 (CET)

biztos antifinnugor tért vissza.. Nikita 2006. március 14., 22:56 (CET)

Nekem volt japan csajom, egy szavat sem ertettem soha, amikor janapul beszelt valakivel. :)) Nem tudom mi lehet az a 200 szo, de biztos nincsenek benne altalanos noi locsogasban hasznalatos kifejezesek :))) Viszont teny hogy naluk ez elfogadott(abb) elmelet, tanitjak is az iskolaban.--Attilaphoto 2006. március 15., 03:09 (CET)

[szerkesztés] Igenis van rokonság

Szeretnék három példát felhozni. 200 szó az nem is sok. Évekkel ezelött úgy nézett ki mintha lehetőségem lenne Japánt meglátogatni és elkezdtem tanulni (angol nyelvű könyvből) és meglepetésemre néhány heti studium után a következő szavakat találtam, amiket most a cikkhez hozzácsatolom. Sajnos az utazás nem valósult meg és az évek elhomályosítják az ismeretet, de talán még több is eszembe fog jutni: LouisBB 2007. január 28., 06:33 (CET)

japán	magyar
szeki 'az 'i' a szó végén majdnem néma'	szék
sio	só
mizu 'az 'u' a szó végén majdnem néma'	víz
joj 'helyeslés'	jó

Az lepett meg különösen, hogy ezek a szavak más (pl európai) nyelvek megfelelő szavaihoz nem hasonlítanak. A magyar nyelv rokonsága nagyon érdekelne de eddig még nem is hallottam erről a kapcsolatról. Csak most itt a Wikipédián.

LouisBB 2007. január 28., 07:13 (CET)

A nyelvrokonságot jellemzően nem néhány szó véletlen egyezése bizonyítja, sokkal inkább szisztematikus párhuzamok a két nyelv között. SyP 2007. január 28., 13:29 (CET)

OK, a nyelvrokonság talán túlságosan erős kifejezés. Mégis meglepő, hogy két a földnek ellenkező oldalán beszélt nyelveinek szavai között valaki ennyi hasonlatot találjon egy nyelv rövid kis felületes tanulása során.

Engem a válasz arra a kérdésre érdekelne, hogy milyen más nyelvben vannak ezekhze hasonló szavak, vagyis van-e valami köze a magyar népvándorlás útjához vagy nem ?

1100 év az sok idő és a vándorlás nagy távolság is gyalog. Mivel nyelvész nem vagyok a nyelvrokonság kérdését nagyon nem vitatom, nem is vitathatom, de a szavakat a többiekhez érdemes hozzácsatoni. Miért ne? --LouisBB 2007. január 31., 00:13 (CET)

Sziasztok,

LouisBB táblázatához szólnék hozzá. A "seki" az sino-japán, tehát kínai jövevényszó, nem eredeti japán szó. A "shio" ójapánul "shipo" , a "mizu" meg " midu", de van egy rövidebb alakja is " mi", ami összetett szavakban fordul elő (pl minato, minamoto stb). Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az ójapánt és az ómagyart érdemes összehasonlítani, nem pedig a mai magyart és japánt. Azt, hogy a mizu végén az "u" majdnem néma, nem tapasztaltam (japánul felsőfokon beszélek, és szinte többet használom, mint a magyart)

Egy időben engem is foglalkoztatott a japán-magyar nyelvrokonság, de több év nyelvtanulás után egyre szkeptikusabb lettem....A japán szigetekre különböző helyekről érkeztek a betelepülők, egyesek szerint a tamilok is jártak ott...a japán nyelv eredete mindenesetre nehéz kérdés, nem hiszem, hogy egyhamar fény derül rá.

– Anzu54 ^vita 2007. december 28., 19:03 (CET)

"Viszont teny hogy naluk ez elfogadott(abb) elmelet, tanitjak is az iskolaban."

Hm, ezzel sem értek egyet. Honnan van az információ? Én április óta újra Japánban élek, de soha nem hallottam ilyet.....a legtöbb japánnak fogalma sincs arról, hogy kik a magyarok, hol van Mo, stb. Egy egyetemi tankönyvben viszont bemutattak néhány elméletet a japán nyelv eredetéről kapcsolatban, és valóban volt egy olyan teória a II. vh végéig, miszerint a japán az ural-altaji nyelvekkel rokon, tehát a finnel és a magyarral is (tehát nem zárja ki a magyar nyelv finnugor eredetét). De ez nem az elfogadott elmélet...ezenkívűl egyéb elméletek is vannak. Mindenesetre, még nem tudták bizonyítani a japán nyelv altaji eredetét. 国語概説　和泉書院　２００２年　199-205 old.

– Anzu 杏 2008. június 18., 11:56 (CEST)