Isernia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Isernia | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Olaszország |
|
| Régió | Molise | |
| Megye | Isernia (IS) | |
| Frazionék | Acquazolfa, Bazzoffie, Breccelle, Capruccia, Castagna, Castelromano, Colle de' Cioffi, Colle Martino, Colle Pagano, Collecroci, Conocchia, Coppolicchio, Fragnete, Marini, Salietto, Valgianese | |
| Polgármester | Gabriele Melogli | |
| Irányítószám | 86170 | |
| Körzethívószám | 0865 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 21 152 (2004) | |
| Népsűrűség | 307,7 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Tengerszint feletti magasság | 423 m | |
| Terület | 69 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Isernia
|
||
Isernia (latin nyelven Aesernia, Eserninus vagy Serni) egy város Olaszország Molise régiójában, Isernia megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város egy 350-475 m magas sziklán épült a Volturno, Carpino és Sordo folyók völgye között. A mai város megőrizte az ókori római település szerkezetét, egy főutcával (Cardo maximus, ma Corso Marcelli) és ebből elágazó keskeny mellékutcákkal.
[szerkesztés] Története
A várost az ókorban a szamniszok alapították Aesernia néven, melynek jelentése víz. Első említése i. e. 265-ből származik, amikor római csapatok elfoglalták. A szamnisz területek elfoglalása után jelentős stratégiai szerephez jutott, hiszen az Appennineken áthaladó, Rómát Dél-Itáliával összekötő kereskedelmi út mentén feküdt. I. e. 209-ben a második pun háború idején Róma szövetségese volt, akárcsak a római polgárháborúk során is. Rövid ideig az Itáliai Liga székhelye volt. I. e. 84-ben a szamniszok végleges legyőzése után elnéptelenedett. Julius Caesar és Augustus uralkodása idején ismét benépesült, de csak Nero uralkodása idején lett ismét római colonia. Traianus császár uralkodása idején épült fel a várost vízzel ellátó akveduktusz valamint a Volturno folyón átívelő híd.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város hanyatlásnak indult. 800-ban a szaracénok fosztották ki, majd 1199-ben és 1223-ban a normannok égették fel. 1519-ben V. Károly német-római császár szabad királyi várossá nyílvánította. 1806-ban nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
A II. világháború során, 1943. szeptember 10-én amerikai bombatámadás érte, mely többezer halálos áldozatot követelt.
1970-ben Isernia az azonos nevű megye székhelye lett.
[szerkesztés] Demográfia
A népesség alakulása 
[szerkesztés] Fő látnivalók
A középkori Isernia kevés épülete maradt fenn, mivel az évszázadok során több földrengés is pusztított a városban A város fő látnivalója a Fontana Fraterna (Fraterna-kút), mely a 13. században épült római épületek maradványaiból. Ma Isernia jelképe.
A La Pineta ősember-lelőhelyet (Homo Aeserniensis) 1979-ben fedezték fel a város határában.
[szerkesztés] Források
