Ignoratio elenchi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az ignoratio elenchi, vagy lényegtelen konklúzió, egy olyan érvelési hiba, amely során a beszélő egy olyan érvet fogalmaz meg, amely bár önmagában érvényes lehet, de valójában nem azt az érvet támasztja alá, amelyet a beszélő eredetileg bizonyítani célzott.

[szerkesztés] Figyelemelterelés

Ezt az érvelési hibát gyakran használják a figyelem elterelésére, vagy a másik fél összezavarására. Ezt angolul „vörös hering”-nek hívják. Az elnevezés vélhetően onnan ered, hogy füstölt heringeket használtak a nyomkövető kutyák figyelmének elterelésére. A füstölt hal erős szaga el tudta nyomni az eredeti nyomot.

[szerkesztés] Példák

Védőügyvéd: „Az adócsalás egyáltalán nem komoly bűncselekmény és nem lenne igazságos ügyfelemet kitenni ennek a hosszú és kimerítő pereskedési folyamatnak ilyen csekély kihágás miatt.” (Ez lényegtelen. Az ügyvéd feladata az ártatlanság bizonyítása, nem pedig a törvénykezés.)
Az Egyesült Államok belvárosaiban gyakori az erőszak. Tehát szükséges a társadalombiztosítási juttatások növelése. (Bárki egyetérthet a két állítás közül az egyikkel, anélkül, hogy egyetértene a másikkal. Nincs bizonyíték, hogy az egyik a másikhoz kapcsolódik.)
A miniszterelnök adóreformja lehet, hogy népszerű, ám szerintem házasságtörést követ el, miközben pénzzel vásárolja meg a nő hallgatását. A médiának inkább ezt kéne kivizsgálnia! (Ez a figyelemelterelés, vagy „vörös hering” egy példája. A beszélő el akarja terelni a témát az adóreformról az egyáltalán nem ahhoz kapcsolódó házasságtörésre.)
Mark McGwire baseballjátékos épp most vonult vissza a sporttól. Egyértelmű, hogy megérdemli, hogy bekerüljön a Baseball Hírességek Csarnokába. Hiszen olyan rendes fickó és rengeteget adományoz különböző jótékonysági szervezeteknek. (A barátságosság és a jótékonykodás egyáltalán nem szükséges a Hírességek Csarnokába kerüléshez, emiatt egyáltalán nem támasztják alá a következtetést.)