I. Louis de Bourbon-Condé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

I. Louis de Bourbon-Condé (Vendôme, 1530. május 7. – Jarnac, 1569. március 13.) Condé hercege (prince), Enghien hercege (duc), Soissons grófja, Franciaország pairje, a Condé-ház alapítója volt. Fontos szerepet játszott a francia vallásháborúk során, mint a református (hugenotta) párt vezetője.

Tartalomjegyzék 1 Karrierje 2 A Guise-ek ellen 3 A vallásháborúkban 4 Halála 5 Házasságok, utódok

[szerkesztés] Karrierje

IV. Charles bourboni és vendôme-i herceg és Françoise d’Alençon legkisebb fia számára a nagyanyai hagyatékból hozták létre 1546-ban a condéi és enghien-i hercegséget. Az ifjú herceg Brissac maréchal alatt fogott először fegyvert V. Károly német-római császár ellen harcolva Piemontban. Számos csatában kitüntette magát, harcolt 1552-ben Metz ostrománál, illetve az 1557-es Saint-Quentin-i ütközetben is.

Fivérével, a több valláscserét követően katolikusként, a protestánsok ellen harcolva 1562-ben elesett Antoine de Bourbonnal – a későbbi IV. Henrik apjával – ellentétben következetesen kitartott hugenotta hitvallása mellett.

[szerkesztés] A Guise-ek ellen

II. Henrik 1559-es halálát követően ifjú gyermeke, II. Ferenc felett a katolikus Guise hercegek – François, a jeles hadvezér és Charles, az érsek – gyakoroltak döntő befolyást. A helyzetet nem tűrő Condé 1560-ban összeesküvést szőtt a király ellen, ám a helyszínéről Amboise-összeesküvésnek nevezett konspirációt ellenfelei felszámolták, és számos hívét kivégeztették. A herceg ellen ekkor még nem voltak bizonyítékok, ám nemsokára új összeesküvésen kapták. Halálra ítélték, de nagy szerencséjére meghalt II. Ferenc, akit fiatalkorú öccse, IX. Károly követett a trónon – helyette viszont nem a Guise-család, hanem az anyakirályné, Medici Katalin uralkodott. Condé kivégzését Michel de l’Hospital kancellár elhalasztotta, a régensnő pedig kegyelmet szerzett számára, hogy ellensúlyozza a Guise-ek befolyását.

[szerkesztés] A vallásháborúkban

1562-ben, amikor a vassy-i mészárlást követően a hugenották lázadásával kitörtek a francia vallásháborúk, Condé proklamálta, hogy a királyt mind a Guise-ek, mind az anyakirályné befolyásától meg kívánja szabadítani. A Loire völgyében kezdett hadműveletekbe, ám mivel a német földről ígért segítség elmaradt, az országban szétszórt hugenotta seregeket pedig nem sikerült egyesíteni, Dreux mellett vereséget szenvedett, és fogságba esett. Ezúttal a François de Guise 1563-as meggyilkolása után kezdődött enyhülés mentette meg: az amboise-i béke révén kiszabadulhatott.

1567-ben ismét összeesküvést szőtt: megpróbálta elrabolni a királyt. Az ún. meaux-i meglepetés azonban kudarcot vallott. A hugenotta városok ismét fellázadtak, így kitört a második vallásháború. Condé és Gaspard de Coligny, a másik hugenotta fővezér egyesült seregei III. Frigyes pfalzi választófejedelem támogatásával Párizs környékét dúlták, és az ún. saint-denis-i csatában ütköztek meg a királyi hadakkal. A döntetlen ütközetben elesett a katolikusokat vezető Anne de Montmorency connétable, ám a hugenották kénytelenek voltak visszavonulni. A háborút az 1568-as longjumeau-i béke zárta.

Condé noyers-i birtokaira vonult vissza, ám már a béke évében ismét kitört a háború. Ezúttal a katolikus párt próbált lecsapni Condéra és Coligny-re, mindhiába. A Franciaország nyugati területein zajló hadműveletek során király öccse, Anjou hercege, a későbbi III. Henrik vezette a spanyolok és a pápa támogatta királyi hadakat az angol, holland és bajor támogatást élvező protestánsokkal szemben.

[szerkesztés] Halála

Az 1569. március 13-án vívott jarnac-i összecsapásban Condé hercege súlyosan megsebesült, fogságba esett, ahol Anjou hercegének testőrparancsnoka, Montesquiou lefejeztette. Condé holttestét szamárhátra kötözték és végigvonultatták az egész hadsereg szeme láttára, majd két napig közszemlére tették a jarnac-i kastélyban. Halála után egyértelműen Coligny vált a hugenotta párt vezérévé.

[szerkesztés] Házasságok, utódok

Condé első felesége Éléonore de Roye, Roucy grófnője és Conti hercegnője volt. Három gyermekük született:

• I. Henri (1552–1588), Condé hercege
• I. François (1558–1614), Conti hercege
• Charles de Bourbon (1562–1594), Rouen érseke

Második, Françoise d’Orléans-Longueville-lel kötött házasságából egyetlen fia született:

• Charles (1566–1612), Soissons grófja