Homeosztázis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A homeosztázis a belső környezet dinamikus állandóságát jelenti, az élő szervezetek egyik legfontosabb jellemzője.

A belső környezet dinamikus állandósága és stabilitása alatt a megfelelő tápanyag-ellátottságot, a légzési gázok szükséges mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét, minőségét (térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező módok meglétét, megfelelő működését értjük.

Ezeket az „összetevőket” az önfenntartó működések biztosítják az élő szervezet számára, a hormon- és az idegrendszer segítségével, amelyeket együttesen önszabályozó működéseknek nevezünk.

A dinamikus állandóságra azért van szükéség minden élő szervezet számára, mert a sejtek csak az ősi körülményekhez (az élet megjelenésének ideje) hasonló környezetben képesek létezni és működni, tehát kimondhatjuk, hogy a sejtek számára „életfeltétel” a belső környezet dinamikus stabilitása/állandósága, amely az ősi környezethez hasonlóvá teszi magukat a sejteket.