Hernád (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Hernád | ||
---|---|---|
|
||
Közigazgatás | ||
Ország | Magyarország | |
Régió | Közép-Magyarország | |
Megye | Pest | |
Kistérség | Dabasi | |
Rang | község | |
Irányítószám | 2376 | |
Körzethívószám | 29 | |
Népesség | ||
Népesség | 3618 (2001) | |
Népsűrűség | 133,70 fő/km² | |
Földrajzi adatok | ||
Terület | 27,06 km² | |
Időzóna | CET, UTC+1 | |
Elhelyezkedése | ||
Hernád község Pest megyében, a Dabasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hernád község Pest-megye alföldi részén, Budapest központjától mintegy 50 kilométernyire található. A település az M5 autópálya és az 5-ös országút között terül el. Tőle 13 km-re keletre található Magyarország mértani középpontja Pusztavacs település mellett.
[szerkesztés] Története
Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította.
A XIX. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre.
A település területe a XX. század közepéig a szomszédos Örkényhez tartozott. Az örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott.
Hernád északi részét az 1950-es években önálló községgé szervezték. Az 1970-es években hozzácsatolták az Addig Örkényhez tartozó déli részt és a két község közötti tanyák nagy részét. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd.