Helyi önkormányzati választások
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| A magyar választási rendszer |
|---|
Magyarországi országgyűlési választások Települési önkormányzati választások Kisebbségi önkormányzati választások Európai parlamenti választások |
Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon.
Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg. Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a településtípusnak és a helyi kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók.
A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki. Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Polgármester-választás
A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz.
[szerkesztés] A képviselőtestületek választása
A tízezer fölötti lélekszámú településeken és a budapesti kerületekben a képviselőtestületi helyekért a választáson egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 60%-a a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 40%-ot a kompenzációs listát állítani tudó jelölőszervezetek vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerik el a jelölő szervezetek. Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani.
E települések képviselőtestületei
- 25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás
- 50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás
- 60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás
- 70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátumot kapnak.
- Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületi, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a listás képviselők száma.
A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg.
E településeknek
- 100 lakosig 3
- 600 lakosig 5
- 1300 lakosig 7
- 3000 lakosig 9
- 5000 lakosig 11
- 10 000 lakosig 13 tagú képviselőtestülete lehet.
[szerkesztés] A közgyűlések megválasztása
A megyei közgyűlések, illetve a 66 tagú fővárosi közgyűlés összetételéről a pártok és társadalmi szervezetek által állított listák egyikére leadott vokssal lehet szavazni. A listákra az egész megyében, illetve a fővárosban összesen szerzett szavazatok arányában jutnak mandátumok a közgyűlésben. A közgyűlésekbe csak azoknak a szervezeteknek a jelöltjei juthatnak, amelyeknek listás szavazatai meghaladják az összes érvényes szavazat 4%-át.
[szerkesztés] Kisebbségi önkormányzatok
Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb nevet jelöl meg; képviselők a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek. Önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelynek jelöltjeire a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken legalább száz, az ennél kisebb lélekszámúakon legalább ötven választó adott le érvényes szavazatot. Az 1300 főnél kevesebb lakosú települések kisebbségi önkormányzatai legfeljebb három, az ennél nagyobbaké legfeljebb öt képviselőből állhatnak. Az a kisebbség, amely a fővárosban legalább egy kerületben tud önkormányzatot alakítani, fővárosi kisebbségi önkormányzatot is létrehozhat, s a kisebbségek országos kisebbségi önkormányzatot is alakíthatnak.
[szerkesztés] Választások
- 2006-os magyarországi önkormányzati választások
- 2002-es magyarországi önkormányzati választások
- 1998-as magyarországi önkormányzati választások
- 1994-es magyarországi önkormányzati választások
- 1990-es magyarországi önkormányzati választások
