Hansa-Brandenburg C.I
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hansa-Brandenburg C.I | |
|---|---|
| Műszaki adatok | |
| Funkció | Felderítõ repülőgép |
| Gyártó | Hansa und Brandenburgische Flugzeug-Werke |
| Tervező | Ernst Heinkel |
| Személyzet | 2 fő (pilóta, megfigyelő) |
| Szolgálatba állítás | 1916. |
| Gyártási darabszám | 1318 |
| Méretek | |
| Hossz | 8,20 m |
| Fesztáv | 13,12 m |
| Szárnyfelület | 43,46 m² |
| Tömegadatok | |
| Tömeg tüzelőanyaggal feltöltve | 1060 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Austro-Daimler |
| Teljesítmény | 118 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Maximális sebesség | 125 km/h |
| Legnagyobb repülési magasság | 5800 m |
| Repülési időtartam | ~ 3 óra |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 1 vagy 2 db 8 mm-es Schwarzlose géppuska |
| Bombák | Több mint 100 kg bombateher |
Brandenburg C I Kétüléses német felderítõgép
[szerkesztés] Története
Az első világháború legjobbnak tartott felderítőgépét németek fejlesztették ki. Szárnya készítésénél korának legfejlettebb technológiáját alkalmazták. Kiválóan sikerült a törzs is, különösen a pilóta és a megfigyelő helyének kialakítása mondható szerencsésnek, a vezetõt kevésbé zavarták a légáramlatok, a megfigyelőnek nagyszerû kilövési lehetősége volt hátrafelé. Mindezekhez erős futószerkezet társult. A gép lassú volt, fõleg a háború végső időszakában, viszont rendkívül levegõbiztos volt. A Monarchia is megvette a gyártási jogot, az UFAG aszódi telepén kb. 700 gépet építettek.
