Hamel bázis
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Hamel bázis a lineáris algebrában olyan vektorok egy csoportja, amelyek lineáris kombinációjaként a vektortér bármely eleme egyértelműen áll elő. A „Hamel bázis” elnevezés csak a Schauder bázistól való megkülönböztetésre használatos, egyértelmű esetekben egyszerűen bázisról beszélünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Definíció
Egy B ∈V vektorhalmaz, ami tartalmazhat véges vagy akár végtelen sok vektort is, definíció szerint akkor és csak akkor bázis, ha a vektortér minden eleme, lényegében egyértelműen, állítható elő véges sok, B-beli elem lineáris kombinációjaként. (Szemben a Schauder bázissal, ami végtelen sok elemmel való előállítást is megenged.)
Egész pontosan ez azt fejezi ki, hogy két előállítás csak nulla együtthatójú tagokban különbözhet egymástól. Formálisan ez azt jelenti, hogy
- B bázis ⇔ bármely B0 ⊆B ⊆ V véges vektorhalmazra
[szerkesztés] Tulajdonságok
A definíció folyományaként
- Állítás
- Egy v1,…,vn vektorrendszer akkor és csak akkor bázis, ha a vektortér minden eleme egyértelműen előáll a v1,…,vn vektorok lineáris kombinációjaként.
Egy adott V ≠ 0 vektortérben B bázis, akkor és csak akkor, ha a következő, ekvivalens feltételek közül valamelyik teljesül.
-
- B maximális lineárisan független vektorrendszer V-ben.
- B minimális generátorrendszer V-ben.
- Feltétel bázis kiválasztására, illetve bázisra való kiegészítésre
- Egy V ≠ 0 vektortér bármely (véges) generátorrendszere tartalmaz bázist.
- Ha egy V vektortérnek van (véges) generátorrendszere, akkor bármely lineárisan független rendszer kiegészíthető bázissá.
[szerkesztés] Koordináták
Egy V vektortérben, egy rögzített b1,…,bn bázis mellett tetszőleges v ∈ V vektor egyértelműen írható fel
alakban.
Ekkor az skalárok a v vektor koordinátái, a b1,…,bn bázisra vonatkozólag.
[szerkesztés] Példák
- a síkbeli, közönséges vektorok vektorterében bázist alkot a szokásos i, j ortonormált vektorpár.
- hasonlóan -ben a szokásos, jobbsodrású vektorhármas
- -ben ortonormált bázist alkot az
-
- vektorhalmaz, mely standard bázisa.
- -ban bázis
-
- ahol 0, 1 az F test null- illetve egységeleme.
- az F feletti polinomok vektorterében bázist alkotnak az
-
- vektorok.
- a legfeljebb k-adfokú polinomok egy bázisa:
[szerkesztés] Kicserélési tétel
- Legyen f1,…,fn lineárisan független rendszer és g1,…,gn generátrrendszer egy V vektortérben. Ekkor bármely fi-hez található olyan gj, hogy
- is lineárisan független rendszer.
- Bizonyítás
- Tegyük fel indirekt, az általánosság megszorítása nélkül, hogy például f1-re ez nem igaz, vagyis az f2,…,fn vektorokhoz akármelyik gj-t hozzávéve mindig összefüggő rendszert kapunk. Mivel f2,…,fn független, így mindegyik gj előáll ezek lineáris kombinációjaként. Ekkor a gj-k minden lineáris kombinációja is felírható az f2,…,fn vektorokkal. A gj-k azonban generátorrendszert alkotnak, azaz lineáris kombinációik kiadják az egész vektorteret. Így V minden eleme, speciálisan f1 is előáll f2,…,fn lineáris kombinációjaként. De ez ellentmond f1,…,fn lineáris függetlenségének.
Kicserélési tételt felhasználva igazolható
- Tétel
- Legyen f1,…,fn lineárisan független rendszer és g1,…,gk generátorrendszer egy V vektortérben.
- Ekkor n ≤ k.
- Bizonyítás
- Első lépésben f1-et cseréljük ki valamelyik gj-re, majd az így kapott új független rendszerből cseréljük ki f2-t alkalmas g-re, és így tovább, egészen addig, míg az fi-k el nem fogynak.
- Az így nyert független rendszerben már csak g-k szerepelnek, és a függetlenség miatt nem lehet közöttük két egyenlő. Tehát legalább annyi g-nek kellett lennie, mint f-nek.
- Következmény
- Egy véges V vektortérben bármely két bázis azonos elemszámú.
Transzfinit eszközökkel igazolható, hogy minden vektortérnek van bázisa.
Ezt általában Hamel-bázisnak nevezik, és bizonyítható, hogy
-
- Egy tetszőleges vektortér bármely két (Hamel-)bázisa azonos számosságú.
- Egy tetszőleges vektortér bármely két (Hamel-)bázisa azonos számosságú.
Ebből következik viszont, hogy a vektortér dimenziója jóldefiniált fogalom.