Györgyi Géza (építész)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Györgyi Géza (1851 – 1934), magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családi háttere
Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású Giergl Alajos (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Édesapja Györgyi-Giergl Alajos festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Testvéröccse, Györgyi Kálmán (1860-1930) művészeti író, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Unokaöccse, Györgyi Dénes később továbbvitte a családi építész-hagyományokat, hiszen számos múzeum és iskola, valamint több világkiállítás magyar pavilonjának alkotójaként, az Iparművészeti Iskola, majd Főiskola rektoraként a 20. század első fele művészeti életének meghatározó alakjává vált. A rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán építész (1863-1954), a Zeneakadémia, a Klotild-paloták és a Luxus Áruház tervezője, és Giergl Henrik üvegműves (1827-1871) is.
[szerkesztés] Életpályája
Györgyi Géza festőművész atyja kívánságára 19 éves koráig kereskedőként dolgozott, építésztanulmányait ezt követően kezdhette meg. 1870-ben belépett nagybátyja, Haliczky Béla és Hauszmann Alajos építészek közös irodájába. A pesti Műegyetemen, majd Berlinben, a Bauakademien is tanult.
1876-ban visszatért Budapestre. Itt Ybl Miklós budai várkertépítési irodájában, a lipótvárosi Szent István-bazilika majd az Operaház építésénél dolgozott. 1881-től három évig Petschacher Gusztáv irodájában működött. 1884-ben Ybl a Budavári Palota építéséhez hívta. Ybl halála után a tervezést átvevő Hauszmann helyettese volt az építés 1903-as befejezéséig.
1904-ben társult a várépítési iroda egy másik tagjával, Hoepfner Guidóval, és közösen terveztek egy-egy szállodát Tátra-Lomnicra és a Csorba-tóhoz. A Györgyi-Hoepfner tervezőpáros nevéhez fűződik számos belvárosi villa, a Kereskedők Segélyegyletének menháza, valamint a Viktória Biztosító Társaság lakóháza is. Az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat nyerteseiként a Magyar Műcsarnok az ő tervük alapján épült.
Györgyi Géza nemcsak virtuóz rajztudású építészként, hanem festőművészként és iparművészeti tárgyak tervezőjeként is alkotott. A budapesti Műcsarnok kiállításain többször bemutatták műveit.
[szerkesztés] Tervek és épületek
- szálloda, Tátra-Lomnic (Hoepfner Guidóval, 1905)
- szálloda, Csorba-tó (Hoepfner Guidóval, 1905)
- Bayer-villa, XI. kerület Minerva u., Budapest (1907)
- Eisele-villa, VI. kerület Benczúr u., Budapest (1909)
- lakóház, VIII. kerület Krúdy u. 12., Budapest (1909)
- Kereskedők Segélyegyletének Menháza, II. Tárogató út 2., Budapest (1908-1909)
- Viktória Biztosító Társaság lakóháza, VII. Károly körút 3., Budapest (1912)
)