Gotthárd-alagút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni vasúti járművel vagy vasúti infrastrukturális beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2008. június 17. |
Gotthárd-alagút (németül Gotthard-Tunnel)- három alagút elnevezése Svájcban, melyek az Alpokon átkelő Zürich-Milano útvonal részét alkotják (Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala). Sokáig a 2108 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino kantonok, a Reuss és a Ticino völgye között.
A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1872-1881 között építették meg, ezt egy évszázaddal később a közúti (autópálya-) alagút követte. Napjainkban is építik a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagutat (vagy bázisalagutat), amely a tervek szerint 2015-re készül majd el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Gotthárd-vasúti alagút
Építését 1872-ben kezdték meg és 9 év múlva fejezték be. Az 1871-1896 között épülő Gotthard-vasút (amely Luzernt és Bellinzonát kötötte össze) legfontosabb része volt, az akkori technika egyik legnagyobb teljesítménye. A 46 km hosszú vasútvonalat 79 alagúton, 83 hídon és 14 viadukton vezették át. Az alagút hossza 15 km, északi kijárata Göschenennél, déli vége Airolónál van. Az alagút legmagasabb pontja 1154 m magasan fekszik. Az építkezés vezetője Louis Favre svájci mérnök volt, aki 1879-ben az építkezés közben hunyt el. Az alagutat főként olasz munkások építették, akiket könyörtelenül kizsákmányoltak, kb. 200-an vesztették életüket a rossz munkakörülmények miatt. 1875-ben sztrájkba kezdtek, amit rendőrségi alakulatokkal vertek le, 4 munkást lelőttek. A Gotthárd-vasút 1909-ig magánkézben maradt, 1920-ban villamosították. Napjainkban a vasúti teherszállításban játszik fontos szerepet. A télen a lavinák miatt gyakori lezárások és a magasan fekvő alagútbejárathoz történő felvontatás költségei miatt kezdték meg 2003-ban a bázisalagút építését.
[szerkesztés] A Gotthárd-közúti alagút
A közúti alagút a világon a 2. leghosszabb ilyen alagút, hossza 17 km, Göschenent és Airolót köti össze. Az A2-es autópálya halad át rajta. 1980. szeptember 5-én adták át a forgalomnak. Építésekor 53-an vesztették életüket. 2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A balesetek megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő az alagútban. Igen jelentős a teherautóforgalom (napi mintegy 3500 kamion halad át az alagúton).
[szerkesztés] A Gotthárd-bázisalagút
2003-ban kezdték meg az új vasúti alagút építését, amely elkészülése után (2015-re tervezik) a világ leghosszabb vasúti alagútja lesz. Hossza 57 km lesz és Bodio-t köti majd össze Erstfeld-del és 1 órával rövidíti le a Zürich és Milano közti menetidőt. Az alagút mindössze 500-550 m-es magasságban halad majd, két párhuzamos, 9 méteres átmérőjű járatban, ívelt formában. A kemény kőzetszakaszokon (gneisz, gránit) modern alagútfúró-gépekkel dolgoznak (TBM), a puha kőzetek (fillit, pala) esetében a hagyományos robbantásos eljárást alkalmazzák. Jelenleg mintegy 2500 munkás dolgozik az alagút építésén. 2006. június 1-jéig az összes alagút 61%-át (94 km) fúrták ki.
Műszaki jellemzők
- Hossz: 56,978 m (nyugati alagút) 57,091 m (keleti alagút)
- Teljes hossza a vonalnak: 153.4 km
- Építkezés kezdete: 1993 (próbafúrások), 1996 (előkészületek), 2003 (fúrás)
- Építkezés vége: 2016 – 2017
- Megbízás: 2015
- Teljes költség: 8,035 milliárd svájci frank (6.428 milliárd USA dollár)
- Vonat/nap: 200-250 db
- Kiásott szikla mennyisége: 24 millió tonna (13.3 millió m³, megfelel 5 Gizeh-piramisnak)
- Fúrópajzsok száma:: 4 (2 délnek tart Amsteg-ból Sedrun-ba, 2 északra halad Bodio-ból Faido-ba és Sedrun-ba, Erstfeld-ből Amsteg-be szintén fúrópajzzsal lesz megépítve)
- Teljes hossz: 440 m (kiszolgáló felszereléssel)
- Tömeg: 2700 tonna
- Teljesítmény: 5 MW
- Max. előrehaladás egy nap alatt: 25-30 m (kiváló feltételek mellett)
- Fúrópajzs által kifúrt alagút: kb. 45 km
- Gyártó: Herrenknecht AG, Schwanau, Németország
[szerkesztés] A bázisalagút készültségi szintje
| Év | Hónap | Készültség eddig | A 153.4 km %-ában |
|---|---|---|---|
| 2004 | Július | 52.34 km | 34.1% |
| 2005 | Június | 74.59 km | 48.6% |
| 2006 | Június | 94.10 km | 61.3% |
| Július | 96.06 km | 62.5% | |
| 2007 | Május | 103.315 km | 67.4% |
| Június | 103.67 km | 67.6% | |
| Szeptember | 104.7 km | 68.2% | |
| 2008 | Január | 106.83 km | 69.6% |
| Március | 108.02 km | 70.4% | |
| Április | 109 km | 71% |
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Fajth Tibor: Svájc, Panoráma útikönyvek, Budapest, 1987
- GEO magazin, 2006. június, 102-120 pp.
