Giveti
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A giveti (más nemzetközileg ismert nevein: eri, senecai, tioughniogan, tioughnioga, taghani, genesee) a középső devon földtörténeti kor két korszaka közül a második (későbbi). Az eiffeli korszak után, 391,8 ± 2,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 385,3 ± 2,6 mya zárult, a késő devon frasni korszaka előtt.
A korszak a francia Givet városról kapta nevét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Időhatárai
Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint [1] a Polygnathus hemiansatus conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korból származó kőzetrétegekben. A givetit követő frasni korszak kezdetét az Ancyrodella rotundiloba conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi.
[szerkesztés] Élővilága
[szerkesztés] Faunája
Euramerika lengyelországi szegmensének elemzése (Krakkó környéke és a Szent Kereszt-hegység) azt mutatta, hogy a késő giveti idején radikálisan megfogyatkoztak a csigák. Ez összefüggésben lehetett a korallokat, goniatitákat és pörgekarúakat sújtó taghani, és a manticoceras kihalási eseményekkel. Lengyelországban konodonták pusztulására is találtak bizonyítékokat. Jellemző tengeri élőlények voltak a trilobiták, például a Dechenella macrocephalus és a Greenops boothi.[2]
[szerkesztés] Növényvilága
A giveti idejére már kialakultak a fák és erdőket alkottak. Ezeket az erdőket azonban olyan csoportok hozták létre, amelyek ma már kihaltak vagy visszaszorultak: például az Archaeopteris nemzetségbe tartozó harasztok (Pteridophyta) és a korpafüvek (Lycopodium). Spórákkal szaporodtak és nem voltak a mai fákhoz hasonlóan lombosak, így árnyékot alig adtak. A tövük a földnél erősen megvastagodott, mint a gombáké, mert még nem rendelkeztek erősen kapaszkodó gyökérzettel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Angol nyelven: