Gemini–8
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Gemini–8 az amerikai Gemini-program hatodik emberes küldetése. Az űrhajó összekapcsolódott egy Agena rakétafokozattal. Műszaki hiba miatt a repülést abba kellett hagyni. Űrsétát is terveztek.
| Küldetés jelvénye | |
|---|---|
 |
|
| Küldetés adatok | |
| Küldetés neve: | Gemini–8 |
| Hívójelzés: | Gemini–8 |
| Személyzet: | 2 |
| Tömeg: | 3789 kg |
| Indítás: | 1966. március 16. 16:41:02.389 UTC Cape Canaveral LC 19 |
| Leszállás: | 1966. március 17. 03:22:28 UTC 25°13.8' É, 136°0' K |
| Időtartam: | 10 óra 41 perc 26 mp |
| Megtett távolság: | ~293.206 km |
| Keringések: | 6.75 |
| Apogeum: (az első keringésen) |
271.9 km |
| Perigeum: (az első keringésen) |
159.9 km |
| Periódus: (az első keringésen) |
88.83 perc |
| Pályahajlás: | 28.91° |
| Tömeg: | 3789 kg |
| Személyzet | |
| Kép:S65-58499.jpg | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Személyzet
- Neil Armstrong (1) parancsnok
- David Scott (1) pilóta
[szerkesztés] Tartalék személyzet
- Charles Conrad parancsnok
- Richard Gordon pilóta
[szerkesztés] Repülés
[szerkesztés] Összekapcsolódás
Öt hónap telt el azóta, hogy a NASA megpróbált elindítani egy Agenat és egy Geminit. A mostani indítás jól ment. Az Agena 298 km-es körpályára állt, és a helyes irányba állt be a dokkoláshoz. A Gemini űrhajót 160/272 km-es pályára állították a módosított Titan–2 ICBM rakétával.
[szerkesztés] Randevú és dokkolás
A Gemini első, 5 mp-es begyújtása 1 óra 34 perccel később történt, amikor lecsökkentették az apogeumot. A második gyújtás a második keringés apogeumán volt. Ebben az időben a sebesség 15 m/mp-es növelésével nőtt a perigeum is. A harmadik begyújtás biztosította, hogy a megfelelő pályasíkban legyenek. 90°-al a menetiránynak háttal fordultak és 8 m/mp-es begyújtást végeztek a Csendes-óceán felett. Aztán kellett még egy 0,8 m/mp-es gyújtás, mert a földi irányítok felfedezték, hogy nincsenek pontosan a megfelelő helyzetben a rakéták hibája miatt.
Azt találták, hogy 332 km-re az Agenától a radar bemérte a célpontot. A repülés 4. órájában egy újabb begyújtást hajtottak végre, amely körpályára állította, 28 km-re az Agena alatt. Először 140 km távolságról látták meg és 102 km-en automatikusra kapcsolták a számítógépet.
Néhány kisebb begyújtás után 46 méterre voltak relatív sebesség nélkül. 30 perces vizuális ellenőrzés után jóváhagyták a dokkolást. Armstrong elkezdett lassan közelíteni az Agena felé, majd jelentette a dokkolást.
[szerkesztés] A pörgés
A Földről tájékoztatták a Gemini személyzetét, ha valami különös dolog történik, kapcsolják ki az Agenát. Scott felfedezte, hogy különös ok folytán forgásban vannak. Armstrong a Gemini OAMS rendszerével próbálta leállítani a forgást, de nem tudta leállítani a rakétákat. Azonnal kikapcsolták az Agenát és néhány percre úgy tűnt, hogy ez megoldja a problémát. Aztán hirtelen újra kezdődött.
Scott közölte, hogy a Gemini hajtóanyaga 30%-kal csökkent, ami arra utalt, hogy az űrhajóval van baj. Le akartak kapcsolódni. Átadták az Agena irányítását, leváltak és egy hosszabb begyújtással eltávolodtak.
Ekkor a Gemini gyorsabban kezdett pörögni. Elérte az egy fordulatot másodpercenként. Az egyetlen dolog, amit csinálni lehetett, az OAMS kikapcsolása és váltás az RCS-re (a visszatérést irányító rendszerre). Ez azt jelentette, hogy minél hamarabb vissza kell térniük, nem volt más választás. Az űrhajó stabilizálása után teszteltek minden OAMS hajtóművet és észrevették, hogy a 8-as számú elakadt.
[szerkesztés] Leszállás
Úgy döntöttek, hogy egy keringéssel később visszatérnek a légkörbe. A Gemini–8 az Atlanti-óceánra szállt volna le három nappal később. Az USS Leonard Mason elindult az új leszálló hely felé, 800 km-re keletre Okinawától, a Csendes-óceánon.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar oldalak
[szerkesztés] Külföldi oldalak
| Gemini-program |
 |
|||
| Előző küldetés: | Gemini-7 | Következő küldetés: | Gemini-9 | |
