Géderlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.608° k. h. 18.913°

Géderlak
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Kalocsai
Rang	község
Irányítószám	6334
Körzethívószám	78
Népesség
Népesség	1085 (2005)
Népsűrűség	57,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Géderlak
é. sz. 46.608° k. h. 18.913°

Géderlak község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

A település Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai Sárköz észak-nyugati peremén a Duna bal partján fekszik. A település területe 110 ha, a hozzá tartozó külterület 1700 ha. A településtől 16 km-re Kalocsa város, 9 km-re Dunapataj nagyközség található.

[szerkesztés] Története

Géderlak Község rövid története

1121-ben Franciaországból / Premantré völgyéből / hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok a kalocsai érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták. Géderlak kb. 1775. körül két - település - Gedír és Lak községből jött létre. ( Gedír a jelenlegi település helye, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt található.) A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lak települést, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el , és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A község és a monostor végleg nem tűnt el a földszínéről, a fent maradt romokban az emléke tovább élt. A XVII. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. Lakosainak száma 1800 fő volt, római katolikus vallású. Érintette a vidéket a Rákóczi szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival. Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi. A településnek 1762-ben már iskolája volt. 1831. augusztus elején Kolera járvány söpört végig a falun és 70-en estek áldozatul. 1862. február elején megáradt a Duna és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét. A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az ínség. Végül a kormány 1866-ban segítette az itt élő népet. A település történetében a XIX. század végétől a XX. század elejéig nyugodt időszak volt. Az I. világháborúban 57-en haltak meg, emléküket a templom előtt emlékmű őrzi. A II. világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi. A II. világháború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya, stb. Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, mely sokáig élt. 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is "Égett utcának" nevezi. 1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából. Ez időszakban épült ki a vezetékes ivóvíz rendszer. Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épül. Géderlak Községnek jelenleg 1081 lakosa van. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs. 4 - 5 kisebb vállalkozás bontogatja szárnyait. A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó. Dunai kompátkelés biztosított. Dunapart strandolásra alkalmas. Önálló iskolája, óvodája, egészségügyi intézményrendszere van. A település az elmúlt 10 - 15 évben dinamikusan fejlődött: