Foltos barázdásgőte
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Necturus maculosus (Rafinesque, 1818) |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
A foltos barázdásgőte (Necturus maculosus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkos kétéltűek (Caudata) rendjéhez, ezen belül a kopoltyús gőtefélék vagy vakgőtefélék (Proteidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A foltos barázdásgőte az Amerikai Egyesült Államok keleti részén, Új-Anglia és az új-angliai öböl egyes részein, északon Kanada délkeleti részéig honos.
[szerkesztés] Alfajai
- Necturus maculosus maculosus - szürkés vagy barnás alapszíne van fetkete pettyekkel. Az Amerikai Egyesült Államok keleti részén, és az új-angliai öböl egyes részein, északon Kanada délkeleti részéig (Québec) honos.
- Necturus maculosus louisianensis - sárgásbarna alapszíne van, fekete pettyekkek csak a hasi részen láthatóak. Kizárólag Louisiana államban él.
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat hossza átlagosan 35 centiméter. A foltos barázdásgőte színezete okkersárga, kékesfekete foltokkal; ez az édesvízi hordalékban, különösen a zavaros vízben jól álcázza az állatot. A sötétpiros kopoltyúrojtok látják el a vért oxigénnel. Ha az állat iszapos vízben él, a kopoltyúrojtok nagyobbak. Farka hosszú, penge alakú és erős. Úszás közben az állat farka segítségével hajtja magát előre. Lába csonkszerű és nem túl erős, minden lábon négy ujj van. A lábak kúszásra is alkalmasak, bár az állat főként úszva közlekedik. Bőrmirigyei kis mennyiségű mérget tartalmaznak.
[szerkesztés] Életmódja
A foltos barázdásgőte éjjel aktív, és általában egy helyhez ragaszkodik. Tápláléka kis halak és ikráik; rovarok és gerinctelen állatok. Az állat legfeljebb 20 évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 5-7 éves korban éri el. A párzási időszak nyár végén és ősszel van. Párzás után a nőstény 30-200 petét rak, kivételes esetekben akár több zsázat is. A lárvák a hőmérséklettől függően 38-63 nap múlva fejlődnek ki.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008.02.04.)