Ferenc-csatorna
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Duna-Tisza-Duna csatorna (történelmi neve: Ferencz-csatorna, szerbül Велики канал – Veliki kanal) Szerbiában a dél-bácskai körzetben a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna ténylegesen Magyarországon kezdődik Bajánál, majd Szerbiába átfordulva Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász, majd Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét I. Ferenc királyról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A király maga is járt e vidéken.
[szerkesztés] Története
Létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-mel rövidítette meg. (Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal csökkentette.)
A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak.
A csatorna megépülte után a hajózási társaság a csatorna menti földek bérletéből – a 25 év szabadalmi idő alatt[1] – 20 millió akkori forint tiszta hasznot húzott, ami megvilágítja a csatorna közgazdasági jelentőségét. A koncesszió lejártával a Ferenc-csatornát – 15 évi alkudozás után – a kincstár vette át. Dunai torkolatnál a folyammeder megváltozott, ezért 1854-ben egy új zsilipet építettek Bezdánnál. Ezután Türr István alakított részvénytársaságot a felújítására. Az újjáépítéséhez a magyar állam 8.036.000 koronával járult hozzá. A csatorna víz betáplálásának javítására Bajától – Bezdánig egy 46 km hosszú a Dunával párhuzamos, de kisebb esésű tápláló és hajózó csatornát létesítettek.
A Társaság üzletkörének az öntözéssel való a bővítése miatt, Sztapártól -Újvidékig 1871 és 1875 között megépítette a Ferenc József-öntözőcsatornát (Mali kanal). Mivel egy új átvágás következtében a Ferenc-csatorna tiszai torkolata holt kanyarulatba került, a csatorna alsó torkolatát áthelyezték Óbecsére.
A csatornák megépítésével 150.000 hektár területet szabadítottak fel a mocsarak a lápok alól, és ezáltal váltak jó minőségű termőföldekké. Vizét nemcsak hajózásra és közlekedésre, hanem egyéb gazdasági tevékenységekhez (pl. kenderáztatás) szükséges vízkivétellel is hasznosították.
A kettős kamarazsilip 16 méter széles, a felfüggesztett tolókapukkal. A Ferenc József-csatornán 4 darab, a tápcsatornán 2 darab kamarazsilip van. A vízmélység 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József-csatornán csak 300 tonnás hajók közlekedhettek. Az éves forgalom 350.000 tonna körül volt. Ma ez a vasútra illetve a közutakra terelődőtt át. Így tranzit jellegét a csatornarendszer elvesztette. A Ferenc-csatorna megépítése a Magyar Királyság egyedüli mesterséges csatorna építkezése volt.
A Tisza szabályozása miatt azonban módosítani kellett az útirányt, így ma a csatorna Óbecsénél torkollik a Tiszába.
A zsilipek építését 1899-ben fejezték be. Megépítésével 223 km-rel rövidült a hajóút Szeged és Pest között. Teljes hossza 123 km.
[szerkesztés] A Türr István zsilip
A vízlépcső Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján készült 1895-1899 között. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett. A zsiliprekeszek elektromos meghajtásúak. A működtetéshez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatja. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint japánból is érkezett küldöttség. A maga korában a legmodernebb zsilipek egyikének számított a világon.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ 1
1 vö. a koncessziós szerződés fogalmával.
[szerkesztés] Érdekesség
- A MIÉPnek Jugoszlávia felbomlásához ill. a délszláv háborúkhoz kapcsolódó (semmilyen fórumon nem akceptált, és a hivatalos magyar külpolitika által sem felvállalt) 1999 júniusi határreviziós javaslata körülbelül a Ferenc-csatorna vonalát követte. Forrás:[1]
[szerkesztés] Képtár
 A Ferenc-csatorna zsilipje Óbecsénél |
 A zsilipet tartó hídlábak |
 Az első zsilip |
 A zsilip oldalnézetből |
 Távolban a zsilip |
 Ma már ezt is használják |
 A nagyon szennyezett víz |
 A zsilipkapu |
 A gát és a zsilip |
 A több mint 100 éves magyar ipari emlékmű, amit még használnak |
 Vasúti hid a Ferenc-csatornán Bácsföldvárnál |
 A Ferenc-csatorna Bácsföldvárnál |
 II. világháborús emlékmű a Szabadság parkban |
[szerkesztés] Irodalom
- Révai Nagy Lexikona 7. kötet 420-421 o. (Budapest, 1913.)
- Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse (Turizmus és Gasztronómia 2003. június 6. o.) ISSN14169908
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Gál Zoltán: Életadó Ferenc-csatorna
- http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0111/vizi/vizi.html
- http://www.aduvizig.hu/mikorHolMi/20020322vizNapTurr/
- http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/036/pc003627.html
- http://www.davod.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7214
- http://www.hetnap.co.yu/uj/index.php?zg=2988&no=112
