ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Felsőzsember - Wikipédia

Felsőzsember

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Felsőzsember, (szlovákul Horné Žemberovce) Zsember településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben Zsember 1243 lakosából 1221 szlovák volt.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 12 km-re északkeletre, a Selmec bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkortól a bronzkoron (luzsicei kultúra) át a római korig folyamatosan éltek emberek. 1956-ban a Hradisko nevű falurészen végeztek régészeti feltárásokat, ahol számos, a 10.12. századra tehető cserépmaradvány került elő. A község első említése 1256-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt a falu temploma. A község a Zsembery család ősi birtoka, később helyi nemesek a birtokosai. A 15. századtól különböző alakban szerepel a település neve az írott forrásokban. 1483-ban Felsewsember néven említik. 1570-ben az Esztergomi Szandzsák adóösszeírásában a korábbi Felsőzsembert Nagyzsember néven említik 22 háztartással. 1664-ben az Érsekújvári Vijalet összeírásában Felsőzsembernek 49 adózó háztartása volt 16.846 akcse kivetett adóval. 1715-ben 4 kúria és 32 háztartás volt a községben. 1828-ban 100 házában 614 lakos élt. A 18. században a Boross és Szulyói családok, a 19. században a Benyovszky család voltak a főbb birtokosok. Lakói mezőgazdasággal, szőlőműveléssel, szövéssel, kosárfonással, faáruk készítésével foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Sember. Két tót falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Zsembery; Felsõnek pedig Bars Urak; lakosaik katolikusok, fekszenek egymáshoz közel; határbéli földgyeik középszerûek, vagyonnyaik külömbfélék." [1]

Fényes Elek szerint "Zsember (Felsõ), Honth m. tót f. 310 kath., 290 evang. lak. Kath. és evang. templomok. Kastély. Szõlõhegy. F. u. a Baros nemzetség. Ut. p. Báth." [2]

1910-ben 688, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1754-ben épült.
  • Evangélikus temploma 1886-ban épült.

[szerkesztés] Híres szülöttei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
  2. ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -