Fehérkút
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Fehérkút (Príbelce) | |
---|---|
Fehérkút temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Nagykürtösi |
Kistérség | Hont |
Rang | község |
Alapítás éve | 1244 |
Polgármester | Pavel Kollár |
Népesség | |
Népesség | 580 (2006) |
Népsűrűség | 21 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 269 m |
Terület | 27,19 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Fehérkút weboldala | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fehérkút (szlovákul Príbelce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Alsó- és Felsőfehérkút egyesítése. 2001-ben 597 lakosából 589 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagykürtöstől 8 km-re délnyugatra az Ipolymenti-síkság és a Korponai-dombság között fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1244-ben villa Prebul néven említik először. Birtokosa a Hont-Pázmány nemzetség volt, akik 1262-ben a bozóki premontrei apátságnak adományozták. Alsó- és Felsőfehérkutat csak 1354-ben említik külön először. 1356-ban említik Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomát. 1464-ben Alsófehérkutat a Balassák szerezték meg, ekkor 10 lakott és 4 lakatlan ház állt a faluban. 1715-ben Alsófehérkúton 24 háztartás volt, míg Felsőfehérkút ebben az időszakban lakatlan volt. Felsőfehérkút a 18. században a Laszkáry család birtoka lett. 1828-ban Alsófehérkúton 77 ház volt 463 lakossal, míg Felsőfehérkúton 50 ház 301 lakossal. A 19. században Alsófehérkút a Zichy család birtoka volt, míg Felsőfehérkúton Laszkáry Pál helyi nemes volt a birtokos. Mindkét falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "PRIBELY. Alsó, és Felsõ Pribely. Két tót falu Hont Vármegyében, Alsónak földes Ura Gróf Zichy Uraság, ez fekszik Palojtához nem meszsze, mellynek filiája; amannak pedig föl. Urai több Uraságok, fekszenek Kékkõhöz mintegy másfél mértföldnyire, lakosai katolikusok, és másfélék is, határbéli földgyeik középszerûek, legelõjök elég van, mind a’ kétféle fájok is, szõleik alább való borokat teremnek, második osztálybéliek." [1]
Fényes Elek szerint "Alsó-Pribel, tót falu, Honth vmegyében, Nógrád vmegye szélén, 14 kath., 440 evang. lak. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat. Felsõ-Pribel, tót falu, Honth vmegyében, 37 kath., 275 evang., 4 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Bora meglehetõs. Földje sovány; F. u. gr. Zichy és b. Balassa. Ut. p. B. Gyarmat." [2]
1910-ben Alsófehérkútnak 459, Felsőfehérkútnak 229, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Alsó- és Felsőfehérkutat 1966-ban egyesítették.
Területén feküdt a középkorban Csehi falu is, melyet 1257-ben "Chechy" alakban említenek először. 1393-ban már két település, "Alsochehy" és "Felseuchechy". 1414-ben "Kis Csehy". A falu 1720-ban már lakatlan volt és nem telepítették újra.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Felsőfehérkút evangélikus temploma a 13. század végén épült, koragótikus stílusban. A 17. században átépítették.
- Felsőfehérkút fa haranglába a 18. század végén készült.
- Felsőfehérkút későbarokk kastélya a 18. század első felében épült, a 20. században átépítették.
- Alsófehérkút fa haranglába a 19. század második felében készült.
- A falu határában levő homokbányában ősi cápafogakat találtak.
- A falu határában 2450 m hosszú természetvédelmi tanösvény található, melynek folytatása az a 10 km hosszú turistaút, amely a falu híres természeti látványosságaihoz a Kőasszonyhoz és a Fehérkúthoz vezet.
- A falu népművészetéről, csipkeveréséről, háziszőtteseiről, népviseletéről is nevezetes.
- Itt található Szlovákia egyik leglátogatottabb lőtere is.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1780-ban Csaplovics János (Ján Čaplovič) történész, jogi és földrajzi író.
- A Laszkáry családnál volt nevelő Viliam Pauliny-Tóth a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetője.
- Itt működött 1848 előtt Ján Rotarides tanító, aki barátjával Janko Kráľlal a magyar forradalmat követő napokban a hűbérurak elleni lázadást szervezett. Egykori lakóhelyüket emléktábla jelöli.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Nagykürtösi járás települései | |
---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) |