ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Földigiliszta-félék - Wikipédia

Földigiliszta-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Földigiliszta-félék
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Rend: Haplotaxida
Alrend: Lumbricina
Család: Földigiliszta-félék (Lumbricina)
Nemek
  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca

A földigiliszta-félék (Lumbricidae) a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, ezen belül a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a kevéssertéjűek (Oligochaeta) alosztályába, a Haplotaxida rendbe és a Lumbricina alrendbe tartozó család.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Megjelenésük

Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából mintegy 60 faj található meg. A itt élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 50 cm között változik.

[szerkesztés] Életmód

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

[szerkesztés] Rendszerezés

A földigiliszta-félék besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

  • Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
    • Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
      • Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
        • Rend: Haplotaxida
          • Alrend: Lumbricina
            • Öregcsalád: Lumbricoidea
              • Család: Földigiliszta-félék (Lumbricidae)

[szerkesztés] Nemeik

  • Allolobophora
  • Allolobophoridella
  • Aporrectodea
  • Cernosvitovia
  • Dendrobaena
  • Dendrodrilus
  • Eisenia
  • Eiseniella
  • Eiseniona
  • Eophila
  • Ethnodrilus
  • Eumenescolex
  • Fitzingeria
  • Helodrilus
  • Iberoscolex
  • Kritodrilus
  • Lumbricus
  • Microeophila
  • Murchieona
  • Octodriloides
  • Octodrilus
  • Octolasion
  • Orodrilus
  • Perelia
  • Postandrilus
  • Proctodrilus
  • Prosellodrilus
  • Reynoldsia
  • Satchellius
  • Scherotheca

[szerkesztés] Egyes fajaik

  • közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
  • erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15-50 cm, barna erdei talajban gyakori
  • tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
  • rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
  • trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
  • világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
  • barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifóiban

[szerkesztés] Lásd még

Giliszta

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Kapcsolódó honlapok

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19.


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -