Ezüstsirály
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Larus argentatus Pontoppidan, 1763 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén él, tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében.
[szerkesztés] Alfajai
- Larus argentatus argentatus
- Larus argentatus argenteus
- Larus argentatus omissus
[szerkesztés] Megjelenése
Hossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér,háta ezüstszürke,a szárnya vége fekete.
[szerkesztés] Életmódja
Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. A parton és a hulladékok között keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és ürgéket is elfogyasztja.
[szerkesztés] Szaporodása
A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeres vendégnek számít, ősszel helyenként tömegesen előfordul, néha itt is fészkel.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon nem védett.
