Eckhardt Sándor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Eckhardt Sándor, (pozsonyi) (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, az irodalomtudományok doktora (1955).
[szerkesztés] Pályája
A budapesti tudományegyetem bölcsészkarát mint az Eötvös Kollégium tagja végezte el, utána egy évig a párizsi École Normale Supérieure hallgatója volt. Hazatérése után az Eötvös Kollégiumban tanított. 1923-tól 1958-ig a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán a francia nyelv és irodalom tanára.
1936-tól 1948-ig az Egyetemes Philologiai Közlöny, 1942–43-ban a Magyarságtudomány társszerkesztője, 1939–44-ben a Magyar Szemle szerkesztője.
Francia irodalomtörténettel és különösen a francia–magyar kultúrkapcsolatok történetével foglalkozott. Nagy jelentőségű nyelvészeti munkássága is. 1936-ban ő adta ki az első nagy magyar–francia szótárt és ő szerkesztette a legújabb magyar–francia és francia–magyar nagy szótárakat (Bp., 1953 és 1958).
Balassi-kutatóként nevéhez fűződik a költő műveinek kritikai kiadása (Bp., 1951 és 1955). Kiadta Balassi Bálint mesterének, Bornemisza Péternek Ördögi kísértetek című művét (Bp., 1955) és Balassi tanítványának, Rimay Jánosnak összes műveit (Bp., 1955).
[szerkesztés] Főbb művei
- Balassi Bálint irodalmi mintái (Bp., 1913);
- Magyar rózsakeresztesek (Bp., 1922);
- A francia forradalom eszméi Magyarországon (Bp., 1924);
- Sicambria. Egy középkori monda életrajza (Bp., 1928, franciául Párizs, 1943);
- Magyar humanisták Párizsban (Bp., 1929);
- Újfrancia leíró nyelvtan (Bp., 1929);
- A francia szellem (Bp., 1938);
- Balassi Bálint (Bp., 1941);
- Az ismeretlen Balassi Bálint (Bp., 1943);
- Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből (Bp., 1957);
- Mai francia nyelvtan (Bp., 1965);
- Balassi Bálint és Lengyelország (Bp., 1969);
- Balassi-tanulmányok (sajtó alá rendezte Komlovszky Tibor, Bp., 1972).
[szerkesztés] Irodalom
- Gyergyai Albert: Eckhardt Sándor (Nagyvilág, 1969. 7. sz.);
- Klaniczay Tibor: Eckhardt Sándor (Irod. tört. Közl., 1969. 4. sz.);
- Köpeczi Béla: Eckhardt Sándor (Irod. tört., 1969. 4. sz.);
- Sziklay László: Eckhardt Sándor (Helikon, 1969. 2. sz.);
- Büky Béla: Eckhardt Sándor (Magy. Nyelv, 1970. 1. sz.).
