Dmitrij Pavlovics Romanov orosz nagyherceg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dmitrij Pavlovics nagyherceg |
---|
Dmitrij Pavlovics
|
Született: |
1891. szeptember 18. Iljinszkoje; Orosz Birodalom |
Meghalt: |
1941. március 5. (49 évesen) Davos; Svájc |
Dmitrij Pavlovics nagyherceg (oroszul: Великий князь Дмитрий Павлович Романов; Iljinszkoje, 1891. szeptember 18. – Davos, 1941. március 5.) orosz nagyherceg, Pavel Alekszandrovics nagyherceg fia.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Fiatalkora
Dmitrij Pavel Alekszandrovics nagyherceg és Alekszandra Georgijevna nagyhercegné fia volt. Édesanyja belehalt a szülésébe, így Dmirij és nénje, Marija Pavlovna anya nélkül maradtak. Magát a kis Dmitrijt is alig tudták megmenteni, születésekor halottnak hitték. Dadájának köszönhette az életét, és pár hónapon keresztül folyamatosan forróvizes palackokkal és vattába bugyolálva tartották melegen.
Édesapjuk nagyon közel állt a bátyjához, Szergejhez, így amikor Pavelt száműzték második házassága miatt, a gyerekek Szergej és felesége, Jelizaveta Fjodorovna gyámsága alá kerültek.
Dmitrij és Marija nagyon szerették a nevelőszüleiket, akiknek nem lehett gyermeke. A boldogságuknak azonban hamar vége szakadt: 1905-ben, három évvel Pavel száműzése után Szergej nagyherceget megölték egy merénylet során.
Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegné, Dmitrij és Marija nevelőanyja továbbra is gondját viselte a gyerekeknek, akik ezenfelül megkapták gyámnak magát II. Miklós cárt. 1905-ben Pavel nagyherceg visszatérhetett Oroszországba, azonban a gyerekek továbbra is a cár és Jelizaveta felügyelete alatt éltek.
Marija Pavlovna sokáig neheztelt Jelizavetára, mert őt okolta azért, hogy apjuk elhagyta őket. Ezzel szemben Dmitrij és Jelizaveta igazi szülő-gyermeki kapcsolatot alakítottak ki egymással, és igen közel álltak egymáshoz. Amikor Jelizaveta 1910-ben kolostorba vonult, minden vagyonát Dmitrijre hagyta.
Dmitrij egy időben nagyon közel állt a cár családjához is. Sokan úgy gondolták, hogy ő lesz majd a cár legidősebb lányának, Olga Nyikolajevnának a férje, azonban ebből nem lett semmi. Később a nagyherceg beleszeretett Irina Alekszandrovnába, Kszenyija Alekszandrovna nagyhercegnő lányába. Irina azonban Dmitrij jóbarátját, Feliksz Juszupov herceget szerette, és hozzá is ment feleségül.
[szerkesztés] Raszputyin halála
1916-ban, az első világháború kellős közepén Feliksz Felikszovics Juszupov, a cár unokaöccse megölte Raszputyint. Raszputyin azt állította, képes meggyógyítani a vérzékenységben szenvedő Alekszej cárevicset, azonban a legtöbb orosz csalónak tartotta.
Hogy mentse a cári család jóhírét, Dmitrij is támogatta a gyilkosság ötletét. A gyilkosságban betöltött szerepe nem biztos: a legtöbben azt mondják, hogy csupán csak ő is ott volt Juszupov hercegnél, de más feltételezések szerint neki kellett megakadályozni Raszputyin menekülését.
Bármit is tett azon az éjszakán, II. Miklós – bár nem űzte számon – a perzsa frontra küldte őt harcolni. A döntés ellen sok családtag tiltakozott, azonban később kiderült, hogy ez mentette meg Dmitrij életét. A monarchia megdöntése után az Ideiglenes Kormány hazahívta Dmitrijt, ő azonban hűséges maradt a cárhoz, és Teheránba menekült. A brit követségen talált menedéket, ahonnan 1918 novemberében Sir Charles Marling brit miniszterelnök és felesége Londonba vitték.
[szerkesztés] Külföldön
Dmitrij egy ideig nővérével, Marijával élt, aki egy jól menő textilüzletet vezett Párizsban. 1927-ben feleségül vett egy amerikai örökösnőt, Audrey Emery-t. Audrey megkapta a Romanovszkaja-Iljinszkaja hercegné címet, és megszülte Dmitrij fiát, Pault. Paul később a floridai Palm Beach polgármestere lett. A házasság nem működött, ezért Dmitrij és Audrey 1938-ban elváltak.
[szerkesztés] Halála
Dmitrijnél az 1930-as években jelentkeztek először a tuberkulózis tünetei. Egy svájci városba, Davos-ba utazott gyógykúrára, és nagyon szerencsésnek mondhatta magát, mivel Svájc a második világháborúban semleges maradt.
Dmitrijt egész életében kísértette a Raszputyin ellen elkövetett bűntény, folyton lelkiismeret-furdalása volt. Nehezen tudott beilleszkedni bárhova, az egyetlen szilárd pontot a nővére jelentette számára. Végül 1941-ben halt meg.
[szerkesztés] Források
- Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma