Deresk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°32′33’’, k. h. 20°14′12’’48.5425, 20.2366666667

Deresk (Držkovce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Kistérség	Gömöri Turócmente
Rang	község
Polgármester	Vojtech Galo
Népesség
Népesség	521 (2006)
Népsűrűség	25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	219 m
Terület	20,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deresk
é. sz. 48°32′33’’, k. h. 20°14′12’’48.5425, 20.2366666667
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Deresk (szlovákul Držkovce) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásban. 2001-ben 504 lakosából 347 magyar, 112 cigány és 34 szlovák volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetsségei 4 Híres emberek 5 Külső hivatkozások 6 Források

[szerkesztés] Fekvése

Tornaljától 16 km-re északra a Keleti-Turóc partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1243-ban Durusk néven mint királyi birtokot említik először, de valószínűleg már a 12. század első felében is létezett. 1243-ban a király az Ákos nemzetségnek adományozta. Szent Mihály templomát 1352-ben említik először. A 16. században dereskiek is református vallásúak lettek, de a 17. században Széchy Mária közbenjárására visszatértek a katolikus hitre. 1880-ban Szász Ágost herceg volt a község kegyura.

Vályi András szerint "DERESK. Dreskocze. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky, és Paukovits Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik napkeletre Litze, napnyugotra Szkáros, északra Kövi faluknak szomszédságokban, Jolsva vizéhez nem meszsze, erdõs helyek között, határbéli földgye meglehetõs nemû, de 1/6. soványas, ’s leg inkább rozsot, és zabot terem, legelõje elég, mind a’ kétféle fája, malma, kortsmája, mészárszékje van, piatzozása Jólsván, Ratkón, és Rosnyón; szenet, ’s meszet is égetnek, ’s tserép edénnyel is szoktak kereskedni, második Osztálybéli. " ^[1]

Fényes Elek szerint "Deresk, Gömör v. magyar falu, Gömörhöz 3 órányira nyugotra: 998 kath., 7 evang. lak., paroch. templommal. Határa bõtermékenységû; a lakosok cserépedény-készitésbõl sok pénzt kapnak be. F. u. hg. Koburg" ^[2]

1910-ben 846, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetsségei

• Híres fazekasfalu, ahol a helyszínen tekinthető meg a különböző cserépedények készítése és a fazekasok műhelyei.
• Római katolikus temploma eredetileg 13. századi gótikus volt, 1645-ben átépítették, majd 1747-ben bővítették.
• A falu közepén álló kápolna 1883-ban épült.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1949. november 11-én Dúdor István fiatalon elhunyt festőművész, aki itt is van eltemetve.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Községinfó
• Deresk Szlovákia térképén
• Tourist-channel

[szerkesztés] Források

A Nagyrőcei járás települései

Nagyrőce (Revúca) Alsófalu (Polina) · Baráttelke (Magnezitovce) · Deresk (Držkovce)· Felsőfalu (Chvalová) · Felsőrás (Rašice) · Gerlice (Hrlica) · Gice (Hucín) · Gömörfalva (Gemerská Ves) · Gömörliget (Gemerský Sad) · Gömörrákos (Rákoš) · Hizsnyó (Chyžné) · Jolsva (Jelšava) · Jolsvatapolca (Gemerské Teplice) · Kakasalja (Muránska Zdychava) · Kisperlász (Prihradzany) · Kisvisnyó (Višňové) · Kövi (Kameňany) · Lehelfalva (Revúcka Lehota) · Lévárt (Leváre) · Lice (Licince) · Lőkös (Levkuška) · Lubény (Lubeník) · Murányalja (Muráň) · Murányhosszúrét (Muránska Dlhá Lúka) · Murányhuta (Muránska Huta) · Murányszabadi (Muránska Lehota) · Nandrás (Nandraž) · Otrokocs (Otročok) · Poloszkó (Ploské) · Ratkó (Ratková) · Ratkósebes (Ratkovské Bystré) · Sajógömör (Gemer) · Süvete (Šivetice) · Szásza (Sása) · Szirk (Sirk) · Szkáros (Skerešovo) · Tornalja (Tornaľa) · Turcsok (Turčok) · Újvásár (Rybník) · Vizesrét (Mokrá Lúka) · Zsór (Žiar)