Délibáb
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ez a szócikk a meteorológiai jelenségről szól. Hasonló címmel lásd még: Délibáb (utónév).
A délibáb (fata morgana) egyes vidékeken, főleg sík területeken, fellépő légtükröződési jelenség. A távolságuk miatt nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, a látóhatáron lebegnek, megkettőződnek, vagy fordított állásban látszanak az egyébként is látható tárgyak.
[szerkesztés] Keletkezése
A föld felszínén levő néhány deciméter vastagságú levegőréteg a felette elhelyezkedő rétegeknél erősebb felmelegedése az oka a légköri tükröződés kialakulásának. Ez a hőmérséklet-különbség 5–15 °C-ot is elér. Hatására az alsó légréteg sűrűsége ritkább lesz, fénytörő képessége lecsökken. Ekkor a levegő legsűrűbb rétege nem a föld felszínén van, hanem az erőteljesebben felmelegedett réteg felett. E réteg határán teljes visszaverődés is kialakulhat. Ez okozza a tükröződésre jellemző és sokszor látható csillogást, ami a víztükör látszatát kelti.
A légköri tükröződés során kialakuló tárgyak képének elhelyezkedése szerint van:
- Alsó tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.
- Felső tükröződésű, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki.
- Oldalsó tükröződésű, amikor az mellette képződik.
A délibáb jelensége az alsó tükröződés leggyakoribb formája.
Kialakulásához nagy kiterjedésű, gyors felmelegedésre alkalmas és egységes földfelszín szükséges, ezért a sivatagi, félsivatagi területeken fordul elő leggyakrabban.
Magyarországon, a Hortobágyon, Bugac környékén lehet leggyakrabban látni ezt a légköri tükröződési jelenséget.
A Balaton víztükre felett is előfordul ez a jelenség, ilyenkor a délibáb „tükre” rátelepszik a Balaton vízére és „megemeli” annak felszínét, aminek hatására az észlelő a túlpartot úgy látja, mintha az víz alatt lenne, és ebből a vízből állnának ki a fák, a házak és a dombok.
Szélsőséges hőgazdálkodásuk miatt az aszfalt- és betonfelszínek felett is ki tudnak alakulni délibábok, ilyenkor a teljesen száraz felületek egy része, vagy akár a teljes felület nedvesnek, vagy vízzel borítottnak néznek ki.
[szerkesztés] Fata morgana
Ez a többszörös légköri tükröződés jelenség akkor alakul ki, amikor az alsó és a felső tükröződési feltételei egyszerre ki tudnak alakulni. Hatására a tárgyak képei, méretei a valósághoz képest eltorzulnak, változnak.
Az olaszországi Messinai-szorosban megfigyelt jelenséget kapcsolatba hozták az Artúr-mondakörben szereplő Morgan le Fay-jel, Artúr király nővérével, aki tündér és boszorkány volt egy személyben.
A szorosban kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget.
A fata morgana megnevezést minden légköri tükröződéssel kapcsolatos jelenséggel kapcsolatban szokták használni, függetlenül a kialakulás körülményeitől.
