Csincsillafélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A csincsillafélék (Chinchillidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez tartozó család.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
A családba az alábbi 3 nem és 6 faj tartozik.
- Chinchilla (Bennett, 1829) - 2 faj
- Rövidfarkú csincsilla (Chinchilla brevicaudata)
- Csincsilla (Chinchilla lanigera)
- Lagidium (Meyen, 1833) - 3 faj
- Perui macskanyúl (Lagidium peruanum)
- Déli macskanyúl (Lagidium viscacia)
- Lagidium viscacia boxi
- Wolffsohn-macskanyúl (Lagidium wolffsohni)
- Lagostomus (Brookes, 1828) 1 faj
- Pampanyúl vagy viszkacsa (Lagostomus maximus)
[szerkesztés] Elterjedésük
A csincsillafélék Peruban, Bolíviában, Argentínában és Chilében él, az Andok hegyoldalain és fennsíkjain, 600-tól több mint 5000 méterig terjedő magasságban.
[szerkesztés] Megjelenésük
Az állatok fej-törzs-hossza 35-50 centiméter, testtömege 900-2000 gramm. Bundájuk nagyon vastag és puha, kivéve a farok felső részének egy kis területét, ahol durvák a szőrök. A bunda színezete élőhelyének magasságól függ: a bunda felső részének színe változó, a sötétszürkétől acsokoládébarnáig, alsó része pedig fehér, világosszürke vagy sárga. Nincsenek koronaszőrök, így a heves esőzéstől az állatokat nem óvja semmi. A lábak vastagon párnázottak, így a csincsillafélék jól meg tudnak támaszkodni a sziklákon. Talpukon merev szőrszálak találhatók, ezek segítségével tisztítják bundáikat. Farkuk hosszú és bozontos; felfelé tekeredik a hegye felé, amely fekete vagy vörösesbarna. Farkuk, gyors futás közben kiegyenesedik és hátrafelé nyúlik. Az állatok nagy, lekerekített hegyű fülét mindenhol szőr fedi. Nagyon jól hallanak.
[szerkesztés] Életmódjuk
Az állatok társas lények. A csincsillafélék növényevők, mindenekelőtt szívós fűfélékkel, zuzmókkal és mohával táplálkoznak. A szabad természetben körülbelül 3 évig élnek.
[szerkesztés] Szaporodásuk
Az ivarérettséget egyéves korban érik el. A párzási időszak október-november között van. A vemhesség 140 napig tart. Évente 1 utód születik. A kölyök már kezdettől fogva képes szilárd táplálékot magához venni. Ha az utód elpusztul, a nőstény néha másodszor is vemhes lesz.
[szerkesztés] Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bõvíthetõ mappa)