Csillagánizsfélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||
Rendszertan | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||
|
|||||||||||
Más rendszerezők
Altaxonok:
Altaxonok:
Altaxonok:
Altaxonok:
|
|||||||||||
|
A csillagánizsfélék (Illiciaceae) a zárvatermők korán kialakult, ősi bélyegeket hordozó családja. Besorolása némileg bizonytalan, bár közeli rokonságát a Schisandraceae családdal a rendszerezők nagy többsége elfogadja. Örökzöld cserjék vagy kis fák. Fő elterjedési területük Délkelet-Ázsia, Japán, Észak-Amerika dél-keleti része, Nagy-Antillák, Mexikó.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
[szerkesztés] APG-rendszer
Az 1998-as APG-rendszer még a zárvatermők elejére helyezte a családot rendbe nem besorolt családként, a 2003-ban publikált APG II azonban Austrobaileyales néven rendként egyesíti az Austrobaileyaceae, Trimeniaceae és Schisandraceae családokat, az utóbbiba olvasztva az addig rendszerint külön tárgyalt Illiciaceaet. A beolvasztás opcionális, az APW (Angiosperm Phylogeny Website[1]) szerint külön családként is kezelhető.
[szerkesztés] Egyéb rendszerek
A Cronquist-, Dahlgren-, Tahtadzsjan- és Borhidi-rendszerek a családot önálló rendbe (Illiciales) helyezik, mindannyian az ősi, egyszikűek kiválása előtt kialakult "primitív zárvatermők" közé.
[szerkesztés] Jellemzők
A virágok levélhónaljiak, a virágtakaró nem különül csészére és pártára, egynemű, a lepellevelek váltakozó állásúak. A termőlevelek száma 5-15, nincsenek összenőve, termőlevelenként egy mag fejlődik. A levelek váltakozó állásúak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Forrás
- Uránia növényvilág – Gondolat Kiadó, Budapest 1981