Csery Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Csery Péter (1778. július 11. – Buda, 1830. július 11.) jegyző, író, költő

A magyar királyi helytartótanács hiteles jegyzője volt. Nyomtatásban megjelent munkái:

1. Elmélkedés azon kérdésről, melyek azok a tartós eszközök, melyek az embereket külső erő nélkül a jóra vezetik. Buda, 1811.

2. A köz-szorgalom esedezése a Magyarország nemeseihez. Schönfeld után ford. U. ott, 1811.

3. Silvius és Valeria, vagy a Vesta szent tüzének eloltása a római templomban. Németből szabadon ford. Pest, 1811.

4. Antal, vagy egy szegény flautásnak a maga sorsával való megelégedése. Szabadon ford. U. ott, 1811. (Czim-kiadás. Kolozsvár, 1833.)

5. Gróf Zrinyi Miklós, vagy Sziget várának szerencsétlen ostromlása. Hadi nemzeti román. Pest, 1817.

6. Auguszt és Károly, vagy a titkos házasságnak szerencsétlen gyermekei. A franczia felzendülés idejéből. U. ott, 1818.

7. Verner, vagy a tengeri hajós csendes kunyhója. A szép lelkeknek magyar rajzolatja. U. ott, 1819.

8. Albano Zindi, vagy egy czigány herczegasszony igen csudálatos és mégis természetes történetei. Buda, 1821.

9. Katinka, vagy a marienburgi szép leány. Pest, 1824.

10. Engelhard Márton, vagy egy ifjunak tengeri utazása, és egy magános szigetben történt viszontagságai. A XVII. századból. Kolozsvár, 1826. (A censurai engedély 1822. okt. 19. kelt.)

Béla futása, honi történeti rajzolat énekekkel című 2 felvonásos operáját, melyet Kotzebue után átdolgozott (zenéje Ruzitskától) előadták Rozsnyón 1830. decz. 4., Budán 1833. aug. 19., Nagyváradon 1835. jún. 25. és Debreczenben 1836. jan. 30., kézirata megvan a nemzeti szinház könyvtárában.