Cserepes
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- A szó további jelentéseit keresd a Wikiszótárban.
| Cserepes | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Régió | Gömör-Kishont |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Poltári |
| Rang | község |
| Polgármester | Mária Perželová |
| Népesség | |
| Népesség | 973 (2005) |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 252 m |
| Terület | 25,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserepes (1899-ig Pongyelok, szlovákul Hrnčiarska Ves, korábban Pondelok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. Cserepes és Nagyszuha települések egyesítése. 2001-ben 925 lakosából 876 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Rimaszombattól 17 km-re északnyugatra a Szuha partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területén a bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt. A mai falu Nagyszuha részét 1285-ben "Scuha" néven említik először. 1303-ban "Zuha" alakban szerepel. Az újabb időkben a Jánoky és Jákóffy család birtoka volt. A településen híres vásárokat tartottak. 1828-ban Nagyszuhán 59 ház állt 420 lakossal. Lakói cserépkészítéssel és fazekassággal foglalkoztak.
Cserepest csak 1515-től említik az írott források. A Jánoky, Jákóffy család és mások birtoka volt. 1515-ben "Pondolok", 1516-ban "Pondelok" néven említik. Magyar nevét fejlett agyagiparáról kapta. A 18. században Róth Gábor porcelángyárat alapított a községben. 1828-ban 68 házában 474 lakos élt. Lakói hagyományosan kézművesek voltak.
Vályi András szerint "PONGYELOK. Tót falu Hont Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, de leginkább evangélikusok, kik többnyire Fazekas mesteremberek, fekszik Nagy Szuhához nem meszsze, mellynek filiája; nevezetesíti Róth Ferentz Úrnak portzellán mûhelye, és savanyú vize; határjában legelõje van elég, és fája mind a’ kétféle, piatzozása Rimaszombatban; de mivel földgye nem mindenütt termékeny, és néhol vizes, második osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Pongyelok, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, Rimaszombathoz észak-nyugotra 4 órányira: 76 kath., 398 evang. lak. Evang. templom. Kastély. Sok cserépedény-égetés. A masztineczi pusztán savanyuvize van. F. u. többen. " [2]
1910-ben Cserepesnek 426, Nagyszuhának 407, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. A két községet 1964-ben egyesítették.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Nagyszuha római katolikus temploma 1815-ben épült klasszicista stílusban. Harangtornya 1851-ben épült.
- Cserepes evangélikus temploma 1630-ban épült, 1695-ben bővítették.
- A porcelángyár épülete a 18. században épült.
- 1650-ben épített nemesi kúria található a faluban.
- Maštinec nevű ásványvízforrása.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Poltári járás települései
 |
|
|---|---|
|
Poltár (Poltár) |
|
