Csáky Albin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Körösszegi és adorjáni Csáky Albin gróf (1841. április 19., Korompa, Szepes vármegye – † 1912. december 15., Budapest), közoktatásügyi miniszter. Gimáziumi tanulmányait Lőcsén, míg a jogot Kassán végezte. 1862-ben tette le az ügyvédi vizsgát, majd pedig a lőcsei választókerület országgyűlési képviselője lett. Többször is volt főispán. 1867 és 1888 között Szepes vármegye főispánja. Majd pedig Lőcse és Késmárk, végül 1876 és 1880 között Sáros vármegye főispánja. 1888 és 1900 között az Országgyülés alelnöke, majd 1900 és 1906 között az elnöke (továbbá királyi tárnokmester). 1888. szeptember 22-től 1894. június 10-ig közoktatásügyi miniszter. Meghatározó szerepe volt az 1894 és 1895 közötti egyházpolitikai reform végrehajtásában, sőt már az 1890-es „elkeresztelési rendelet”[1] létrejöttében is (1895. február 25.). 1894 nyarán tárcáját ott kellett hagynia, mert I. Ferenc József csak a magyar politikusok nyomására volt hajlandó ezeket a törvényeket elfogadni. 1893-ban őt terjetette be a képviselőházban az „izraelita vallás egyenjogúsításáról” és az „állami anyakönyvezésről” szóló törvényjavaslatokat. 1890 és 1900 között Szarvas városának az országgyűlési képviselője. Számos város díszpolgára, a kolozsvári egyetem díszdoktora. Utolsó éveiben Budapesten a Jókai utca 10. sz. alatti bérpalotában élt.
[szerkesztés] Források, megjegyzések
- Csáky Albin életrajza az országgyűlési almanachban (1910-1915, 86-87-88. old.)
[szerkesztés] Források és jegyzetek
- ^ Az elkeresztelési rendelet szerint: „az egyes felekezetek papjai az anyakönyvezésnél közalkalmazottként működnek, büntetést szab ki azokra, akik elkeresztelnek azaz nem az 1868. évi LIII. törvény alapján keresztelik meg a vegyes házasságból származó gyermekeket”
