Cikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.25931° k. h. 18.56138°

Cikó

Cikó címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

7161

Körzethívószám

Népesség

968 (2001)

Népsűrűség

48,74 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

19,86 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Cikó

é. sz. 46.25931° k. h. 18.56138°

Cikó község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A település a Baranyai-dombság déli részén, Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található. Közúton megközelíthető Bonyhád és Mőcsény irányából is.

[szerkesztés] Történet

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel).

Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.