Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Egyetemi Katolikus Gimnáziumot, Budapest legrégebbi, törökkor utáni középiskoláját Szécheny György esztergomi érsek 1687. március 19-én alapította Academicum et Universitatis Collegium néven.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A gimnáziumhoz néhány jelentős művelődéstörténeti érdekesség fűződik:
- a gimnázium növendékei tartották az első újkori színelőadásokat Budán, 1751-től már magyar nyelvű darabokkal;
- az iskola tanárai tervezték Buda első modern vízvezetékét, a Szentháromság emlékművet és a mai Hilton szálló épületét;
- a török kiűzését követően ezt volt a mai Budapest területén a) az első és 1717-ig az egyetlen működő közép- és felsőfokú oktatási intézmény; b) itt alapították az első gimnáziumi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéket (1843); c) a gimnázium volt az első magyar iskolai futball-mérkőzés lebonyolítója (1885); d) s az első cserkészcsapat megalakítója (1909–11).
A második világháború után a keresztény alapokon nyugvó tanintézet működése csaknem fél évszázadig szünetelni kényszerült. Az oktatás 1997-ben indult újra 2000 júliusáig a Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolával egy épületben, nehéz körülmények közepette, Nagy István akkori igazgató áldozatos munkája eredményeképpen.
A gimnázium jelenleg 12–18 éves koruk között neveli a fiatalokat, vallásos szellemben, koedukált, és nem koedukált osztályokban.
[szerkesztés] Volt tanítványai
- Koncság Nándor jezsuita, a Colorado torkolatvidéke, illetve a Kaliforniai-félsziget felfedezője és első térképezője;
- Eötvös József báró, író és államtudós, az első magyar kultuszminiszter;
- Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, majd a Monarchia külügyminisztere;
- Pauler Tivadar, vallás- és közoktatásügyi-, majd igazságügyminiszter;
- Lónyai Menyhért, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, pénzügyminiszter;
- Csáky István gróf, külügyminiszter;
- Kállay Miklós miniszterelnök;
- József Ferenc királyi herceg, a híres nádor leszármazottja;
- Gyulay Ágost, Fináczy Ernő és Prohászka Lajos a magyar és az egyetemes pedagógiatudomány nagy alakjai;
- Semmelweis Ignác, az édesanyák megmentője, a gyermekágyi láz kórokának és ellenszerének felfedezője;
- Keleti Károly közgazdász, a magyar Statisztikai Hivatal megszervezője;
- Kitaibel Pál és Nádler Herbert, a Állat- és Növénykert igazgatói;
- Széchenyi Zsigmond gróf, Afrika-kutató, vadász, író;
- Victor Babes román orvosprofesszor, a Kolozsvári Tudományegyetem névadója;
- Pattantyus Ábrahám és Wälder Gyula, a Műegyetem világhírű tanárai;
- Nagysándor József és Török Ignác honvédtábornokok, aradi vértanúk
[szerkesztés] Kritika
Az iskolát újjáindulása óta több kritika is érte:
- Nagy Istvánt (az első igazgatót) erősen vitatott körülmények között távolították el posztjáról. A vélhetően jogszerűtlen és aljas módon kivitelezett döntés óta az igazgató több fórumon és jogi úton is érvényesíteni próbálta igazát - mindeddig sikertelenül.
- Az iskola egyes tanárait, nevelési módszereit a diákok és szülők is "álszentnek" találják, amelyek szerintük hosszú távon a kitűzütt céllal (a diákok katolikus, erkölcsös életre való nevelése) ellentétes hatást érnek el. Ezek a vádak azonban természetesen nem állnak meg az iskola tanárainak többségével szemben.
[szerkesztés] Irodalom
- A gimnázium honlapja
- A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium Jubileumi Szentévi Évkönyve az 1999–2000. tanévről. Szerk. Nagy István, dr. Virághalmy Lea. Budapest, 2000.
