Belarusz ábécé
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A belarusz ábécé (belaruszul Беларускі альфабэт) a Belarusz Köztársaság egyik hivatalos nyelvének, a belarusznak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán.
| А а | Б б | В в | Г г | Д д | Е е | Ё ё | Ж ж | З з | І і | Й й |
| К к | Л л | М м | Н н | О о | П п | Р р | С с | Т т | У у | Ў ў |
| Ф ф | Х х | Ц ц | Ч ч | Ш ш | Ы ы | Ь ь | Э э | Ю ю | Я я | ' |
A belarusznak van egy tradicionális latin betűs írása is, ezt lásd a Łacinka ábécé című cikkben!
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A betűk neve és kiejtése
| Nagybetű | Kisbetű | Név | IPA | X-SAMPA |
|---|---|---|---|---|
| А | а | а [a] | [a] | /a/ |
| Б | б | бэ [be] | [b] | /b/ |
| В | в | вэ [ve] | [v] | /v/ |
| Г | г | гэ [ɦe] | [ɦ] | /h\/ |
| Д | д | дэ [de] | [d] | /d/ |
| Е | е | е [je] | [je], [ʲe] | /je/, /'e/ vagy /_je/ |
| Ё | ё | ё [jo] | [jo], [ʲo] | /jo/, /'o/ vagy /_jo/ |
| Ж | ж | жэ [ʒe] | [ʒ] | /Z/ |
| З | з | зэ [ze] | [z] | /z/ |
| І | і | і [i] | [i], [ʲi], [ji] | /i/ |
| Й | й | йот [jot] | [j] | /j/ |
| К | к | ка [ka] | [k] | /k/ |
| Л | л | эл [el] | [l] | /l/ |
| М | м | эм [em] | [m] | /m/ |
| Н | н | эн [en] | [n] | /n/ |
| О | о | о [o] | [o] | /o/ |
| П | п | пэ [pe] | [p] | /p/ |
| Р | р | эр [er] | [r] | /r/ |
| С | с | эс [es] | [s] | /s/ |
| Т | т | тэ [te] | [t] | /t/ |
| У | у | у [u] | [u] | /u/ |
| Ў | ў | у нескладовае / у кароткае [u ɲeskladoˈvaje] vagy [u kaˈrotkaje] |
[w] | /w/ |
| Ф | ф | эф [ef] | [f] | /f/ |
| Х | х | ха [xa] | [x] | /x/ |
| Ц | ц | цэ [ʦe] | [ʦ] | /ts/ |
| Ч | ч | чэ [ʧe] | [ʧ] | /tS/ |
| Ш | ш | ша [ʃa] | [ʃ] | /S/ |
| Ы | ы | еры [ˈjerɪ] | [ɪ] | /I/ |
| Ь | ь | мяккі знак [ˈmʲakkʲi znak] |
[ʲ] | /'/ vagy /_j/ |
| Э | э | э [e] | [e] | /e/ |
| Ю | ю | ю [ju] | [ju], [ʲu] | /ju/, /'u/ vagy /_ju/ |
| Я | я | я [ja] | [ja], [ʲa] | /ja/, /'a/ vagy /_ja/ |
| ’ | апостроф [aˈpos.trof] |
– | – |
A belarusz írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дж /ʤ/ és a дз /ʣ/.
Bizonyos magánhangzók előtt (е, ё, і, ю, я) a mássalhangzók meglágyulnak (palatalizálódnak). A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.
Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatizálódik. Például a п’ю szóban a п nem lágy, a ю kiejtése pedig [ju]: [pju].
A betűk átírása a 2000-ben elfogadott hivatalos nemzeti rendszert mutatja.
[szerkesztés] Latin betűs átírás
| nagybetű | kisbetű | NSR[1] | Łacinka[2] | GOST[3] | ISO 9[4] | ALA-LC[5] | BGN/PCGN[6] | WWS[7] | Magyar[8] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | a | a | a |
| Б | б | b | b | b | b | b | b | b | b |
| В | в | v | v | v | v | v | v | v | v |
| Г | г | h | h | h | g | h | h | h | h |
| Д | д | d | d | d | d | d | d | d | d, gy[9] |
| Е | е | ie, je[10] | ie, je[11], e[12] | e | e | e | ye | e | je, e[13] |
| Ё | ё | io, jo[10] | io, jo[11], o[12] | ë | ë | io | yo | ё | jo, o[14] |
| Ж | ж | ž | ž | ž | ž | zh | zh | ž | zs |
| З | з | z | z, ź[9] | z | z | z | z | z | z |
| І | і | i | i, ji[11] | i | ì | i | i | i | i[15] |
| Й | й | j | j | j | j | ĭ | y | j | j |
| К | к | k | k | k | k | k | k | k | k |
| Л | л | l | ł, l[16] | l | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m | m | m | m |
| Н | н | n | n, ń[9] | n | n | n | n | n | n, ny[9] |
| О | о | o | o | o | o | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r | r | r | r |
| С | с | s | s, ś[9] | s | s | s | s | s | sz |
| Т | т | t | t | t | t | t | t | t | t, ty[9] |
| У | у | u | u | u | u | u | u | u | u |
| Ў | ў | ú | ŭ | u | ŭ | ŭ | w | w | u |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | f | f | f |
| Х | х | ch | ch | h | h | kh | kh | x | h |
| Ц | ц | c | c, ć[9] | c | c | ts | ts | c | c |
| Ч | ч | č | č | č | č | ch | ch | č | cs |
| Ш | ш | š | š | š | š | sh | sh | š | s |
| Ы | ы | y | y | y | y | y | y | y | i |
| Ь | ь | ' | ' | ' | ' | ' | ' | ' | - |
| Э | э | e | e | è | è | ė | e | è | e |
| Ю | ю | iu, ju[10] | iu, ju[11], u[12] | ju | û | iu | yu | ju | ju, u[17] |
| Я | я | ia, ja[10] | ia, ja[11], a[12] | ja | â | ia | ya | ja | ja, a[18] |
| ’ | – | – | " | ’ | – | – | – | - |
Idegen szavakból átírt г-t általában g-nek eljtik és így is írjuk át: Магдэбургскі – Magdeburgski.
- ^ NSR – National System of Romanization – Hivatalos nemzeti átírás, Мінск (Minsk), 2000
- ^ Łacinka – Tradicionális nemzeti átírás; in: Jazep Losik: Biełaruski pravapis, Minsk 1943
- ^ Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart), Москва (Moskva), 1983
- ^ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ^ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ^ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ^ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ^ Hagyományos (MTA által javasolt) átírás
- ^ a b c d e f g Е, ё, ь, ю, я előtt
- ^ a b c d Szó elején, magánhangzó és ’, ь, ў után
- ^ a b c d e Szó elején, magánhangzó és ’ után
- ^ a b c d Л után
- ^ A д, н, т után e, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor je
- ^ A д, н, т után o, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor jo
- ^ Az előtte álló д, н, т betűket meglágyítja (gy, ny, ty)
- ^ Е, ё, і, ь, ю, я előtt
- ^ A д, н, т után u, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ju
- ^ A д, н, т után a, és meglágyítja ezeket a hangokat (gy, ny, ty), máskor ja
