Baklava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A baklava egy kiadós, édes süteményféle, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható. Ez egy gyakorlatilag rétestészta alapú édesség, amit dióval vagy pisztáciával töltenek meg és cukorral vagy mézzel ízesítenek.

[szerkesztés] Elkészítése

500 g rétestészta; 3/4 csésze olvasztott, sótlan vaj; 2 csésze finomra vágott dió; 1 csésze finomra vágott mandula; 1/4 csésze cukor; 2 teáskanál őrölt fahéj; 1/8 teáskanál darált szegfűszeg; 2 evőkanál méz

Vajazzunk ki egy közepes tepsit és rakjunk az aljára 9 réteslapot. Mindegyiket kenjük meg olvasztott vajjal. Keverjük össze a diót, a mandulát a cukorral és a fűszerekkel és a keverék felét öntsük a réteslapokra. Fedjük be 2 réteslappal, ezeket is kenjük meg az olvasztott vajjal, terítsük szét rajta a maradék diós keveréket, végül tegyük a tetejére a maradék réteslapokat szintén vajjal kenve. Szúrjuk át a felső réteget gyémánt alakban, és hintsük meg vízzel, nehogy a felső réteg összepöndörödjön. Közepesen meleg sütőben süssük 30 percig, majd tegyük melegebb hőfokra a sütőt és itt is süssük 30 percig. Ha a teteje túl gyorsan elkezdene barnulni, fedjük le. Amíg sül készítsünk szirupot: cukor, víz, szegfűszeg, fahéj, citromlé keverékét főzzük össze. Amikor a cukor elolvadt, még 10 percig forraljuk, szűrjük le, majd hűtsük ki. Amikor a sütemény megsült, vegyük ki és még a forró tetejét kenjük meg a hideg sziruppal. Néhány órát hagyjuk állni mielőtt felvágnánk.

[szerkesztés] Története

A baklava története nincs igazán dokumentálva, ennek ellenére leginkább hiteles történet szerint a ma ismert baklava fajtáit a Topkapi Palota birodalmi konyháiban sütötték ki. Ismereteink szerint a szultán a ramadán 15 napján tálcányi balkavát kínált a janicsároknak, és azt az ünnepi felvonulást Baklava Alayı-nak nevezték el. (Wasti, 2005).

Vryonis (1971)a Deipnosophistae-ban említett ókori görög gastis, kopte, kopton szavakat azonosítja a baklavával, ami szerint ez a bizánciak kedvence. Perry (1994) ezzel ellentétesen azt állítja, hogy bár a gastris nevű étel tartalmaz diót és mézet, de nincs benne tészta, hanem szezámmag keverék, hasonlóan a halva-hoz. Perry állítását miszerint nem ógörög, hanem török eredetű ez az édesség alátámasztja továbbá, hogy a rétegelt tésztát a közép-ázsiai török konyha használta. A közép-ázsiai rétegelt tészta és a szinte átlátszó vékonyságú tészta közötti hiányzó fejlődési lépést az azerbajdzsáni Bakı pakhlavası ételnél találjuk meg. Ez az édesség már rétegelt, de még nem nyújtott tésztából készült.