Bacskó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bacskó | |
---|---|
A vár romjai | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Régió | Terebesi |
Kerület | Kassai |
Járás | Tőketerebesi |
Rang | község |
Polgármester | Ján Kukuruc |
Népesség | |
Népesség | 620 (2005) |
Népsűrűség | 22 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 198 m |
Terület | 27,67 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bacskó (szlovákul Bačkov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2001-ben 620 lakosából 605 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gálszécstől 6 km-re északnyugatra a Bacskó-patak völgyében fekszik.
[szerkesztés] Története
Vára a 13. században épült, 1317-ben királyi vár lett. Utoljára 1355-ben említik, amikor Sztritei László és Doncs mester utódai osztoztak meg rajta.
A települést 1320-ban "Bachkow" néven említik először. 1321-ben "Nagh Bachkow", 1355-ben "Nogbochkou", 1458-ban "Bachko" néven szerepel az írott forrásokban. 1320-ban a közeli Purustyán várának szolgálófaluja volt. A 14. században Mikó bán birtoka. A 15. századtól több nemesi családé, valamint a terebesi uradalomé. 1647-ben a Rákóczi és Bocskai családé volt. 1688-ban felégette a császári katonaság. A 19. században a Forgáchok és mások a birtokosai. 1720-ban 13 háztartása volt. 1787-ben 89 házában 681 lakos élt. 1828-ban 91 háza és 670 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, favágással, pálinkafőzéssel, fuvarozással foglakoztak. 1880 és 1910 között lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Vályi András szerint "BACSKÓ. Bacske. Tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai ó hitűek, hajdan Botskai Uraságnak birtokában vala, mostani földes Ura Báró Fisser Uraság, fekszik a’ Gálszétsi járásban, az Ország 86úttya mellett, kies térségen. Határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, mindenféle gabonát terem, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, malma helyben, itatója alkalmatos, vagyonnyait eladhattya Kassán, és Gálszétsen, a’ hol kapával, ’s kaszával is kereshet, és só fuharozással is, első Osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Bacskó, orosz-tót falu, Zemplén vgyében, Gálszécshez 3/4 órányira: 198 r., 447 g. kath., 4 ref., 11 zsidó lak. Gör. kath. paroch., r. kath. fiók-szentegyház. Nagy régi kastély. Vendégfogadó. Tágas erdő. 940 hold szántóföld. Hajdan Bocskay birta. A régi Burustyáni várnak omladékait, nem messze a faluhoz most is láthatni. F. u. b. Fischer. Ut. p. Vecse." [2]
1910-ben 727, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1944-ben határában partizáncsoportok tevékenykedtek, támogatásukért 1944 november 26-án a németek a falut a felégették. A háború után újjáépült.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Bocskai család ősi birtoka, egykori várkastélya 1688-ban már romokban hevert. Mai kastélyai a régi köveiből épültek.
- Határában állnak Borostyán egykori várának romjai.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1799. február 6-án Frivaldszky Imre (frivaldi) természettudós, az MTA tagja (meghalt 1870-ben)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Bacskó vára (szlovák nyelvű leírás)
- Hrady.sk
- Községinfó
- Bacskó Szlovákia térképén
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Tőketerebesi járás települései | |
---|---|
Tőketerebes (Trebišov) Alsómihályi (Michaľany) · Ágcsernyő (Čierna) · Bacska (Bačka) · Bacskó (Bačkov) · Barancs (Zemplínsky Branč) · Battyán (Boťany) · Bári (Bara) · Bély (Biel) · Biste (Byšta) · Bodrogmező (Poľany) · Bodrogszentes (Svätuše) · Bodrogszentmária (Svätá Mária) · Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom) · Bodrogszög (Klin nad Bodrogom) · Bodzásújlak (Novosad) · Boly (Boľ) · Borsi (Borša) · Céke (Cejkov) · Csarnahó (Černochov) · Cselej (Čeľovce) · Csörgő (Čerhov) · Dargó (Dargov) · Gálszécs (Sečovce) · Garany (Hraň) · Gercsely (Hrčeľ) · Gerenda (Hriadky) · Hardicsa (Zemplínske Hradište) · Imreg (Brehov) · Isztáncs (Stanča) · Kásó (Kašov) · Kázmér (Kazimír) · Kazsó (Kožuchov) · Kereplye (Kravany) · Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) · Kisdobra (Dobrá) · Kiszte (Kysta) · Kolbása (Brezina)· Kozma (Kuzmice) · Ladamóc (Ladmovce) · Lasztóc (Lastovce) · Legenye (Luhyňa) · Lelesz (Leles) · Kisazar (Malé Ozorovce) · Kisgéres (Malý Horeš) · Kiskövesd (Malý Kamenec) · Kistárkány (Malé Trakany) · Kistoronya (Malá Tŕňa)· Magyarizsép (Nižný Žipov) · Magyarsas (Zemplínske Jastrabie) · Nagyazar (Veľké Ozorovce) · Nagygéres (Veľký Horeš) · Nagykövesd (Veľký Kamenec) · Nagytárkány (Veľké Trakany) · Nagytoronya (Veľká Tŕňa) · Őrös (Strážne) · Parnó (Parchovany) · Pelejte (Plechotice) · Perbenyik (Pribeník) · Rad · Szécsegres (Egreš) · Szécskeresztúr (Zemplínska Teplica) · Szécsudvar (Dvorianky) · Szilvásújfalu (Slivník) · Szinyér (Svinice) · Szolnocska (Soľnička) · Szomotor (Somotor) · Szőlőske (Viničky) · Sztankóc (Stankovce) · Szürnyeg (Sirník) · Tarnóka (Trnávka) · Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) · Újhely (Slovenské Nové Mesto) · Újruszka (Nový Ruskov) · Velejte (Veľaty) · Vécse (Vojčice) · Véke (Vojka) · Visnyó (Višňov) · Zebegnyő (Zbehňov) · Zemplén (Zemplín) · Zemplénújfalu (Zemplínska Nová Ves) · Zétény (Zatín) |