Bélyegblokk
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A bélyegblokk (vagy egyszerűen blokk) olyan postai értékcikk, amely elsősorban bélyeggyűjtés céljára és nem postai szükségletből készül.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fogalma
- A blokk egy vagy több bélyegből, esetleg szelvényből, valamint szélesebb, feliratot vagy díszítményt tartalmazó zárt szegélyből (ívszélből) áll. Külső széle mindig vágott; a bélyeg általában fogazott, de lehet vágott is. A bélyeget esetenként felár terheli.
- Az emlékív a blokkhoz hasonló, ám értékjelzést nem tartalmaz, bérmentesítésre nem alkalmas, így nem is tartozik a bélyeg fogalma alá. (A hasonlóság így is nagyfokú lehet: az 1975. évi „30 év bélyegeiből” blokk és a „25 éves a Magyar Filatélia Vállalat” emlékív csak a szegély színében különbözött, illetve az értékjelzést tartalmazó szelvény helyett az emlékív más szövegű volt; mindekettőt Cziglényi Ádám tervezte.)
- Esetenként két blokkot is megjelentetnek azonos alkalomból (blokkpár).
- Gyakran valamilyen egyedi alkalom, évforduló alkalmából jelennek meg.
[szerkesztés] Története
- 1923-ban Luxemburgban adták ki az első, széles szegéllyel ellátott blokkot Erzsébet hercegnő születése alkalmából.
- A mai értelemben vett első blokkot Franciaországban adták ki 1925-ben, a nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából. A látogatóknak a belépődíj részeként árusították a blokkot is.
- Magyarországon 1934. május 6-án jelent meg az első blokk a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete fennállásának 50. évfordulójára, a II. Országos Bélyegkiállítás alkalmából. A „LEHE-blokk”ot a kiállíátsi belépőjegy 70 filléres ára mellett, a bélyeg névértékéért, 20 fillérért árusították.
- A LEHE-blokk keretét Egry Sándor tervezte, a 20 f névértékű bélyeg (tervezője: Légrády Sándor) azonos volt az 1932. évi Arcképek (I.) sorozat Liszt Ferencet ábrázoló bélyegével. (A nem fogazott bélyeget tartalmazó változat ma ritkaság.)
- A blokkok felárral való árusítása közérdekű állami célokhoz is kapcsolódott. Magyarországon például az 1940. évi Árvíz blokk az árvízkárosultak megsegítését szolgálta.
- Anglia csak 1978-ban bocsátotta ki az első blokkot.
[szerkesztés] Előnyei
- Bérmentesítésre is alkalmas, tehát értékcikk. Előfordul, hogy a blokkban levő bélyeget kiszedik és csak azt használják fel a küldeményen.
- Elsősorban gyűjtői igényeket elégít ki; kivitele gyakran művészi és az ívszél az egy vagy több bélyeggel együtt esztétikus egységet képez.
[szerkesztés] Kritikák
- Bár a blokkok kiadása ma is gyakran bélyegkiállításokhoz vagy más jeles alkalmakhoz kapcsolódik, ám az 1920-as évek végétől időnként szinte „mániává” vált az újabb és újabb blokkok kibocsátása. A kritikus vélemények ezért a blokkok kiadása mögött elsősorban üzleti érdekeket látnak. Ezt a nézetet a gyakran alkalmazott felárak is alátámasztják, de a blokkpárokat is éri ilyen bírálat.
