ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
ATI Technologies - Wikipédia

ATI Technologies

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a lap a grafikus processzorokat gyártó vállalattal foglalkozik. A keresztnévhez lásd az Attila című szócikket.
ATi Technologies Inc.
ATi logo
Típus Leányvállalat
Alapítva 1985
Székhely Ontario, Kanada
Vezetők Adrian Hartog
Iparág Félvezetők
Termékek Grafikus kártyák
Honlap ati.amd.com

ATI Technologies egy 1985-ben alapított, eredetileg kanadai számítástechnikai cég. 2006 októbere óta teljes egészében az AMD tulajdona. Fő tevékenységi köre grafikus processzorok és videókártyák tervezése.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

1985-ben alapította három kínai bevándorló Array Technologies Incorporated néven. Kezdetben nagyobb számítástechnikai cégek, mint például az IBM számára tervezett grafikus chipeket, 1987-re azonban önálló gyártóvá vált, ekkor jelent meg a piacon EGA / VGA Wonder kártyáival. 2000-ben indította el a híres Radeon sorozatot. Emelett továbbra is tervez külső cégek számára, így például a Microsoft XBox 360-ban is ATI grafikus chip található. 2006-ban az AMD 5.4 milliárd dollárért szerezte meg. Jelenleg az nVidia cég legfőbb versenytársa az önálló grafikus kártyák piacán.

[szerkesztés] Piactörténet

Az első chipek 1985-ben még 2D-s megjelenítésre voltak csak képesek. 1987-ben mutatták be az EGA Wonder és WGA Wonder chipeket.

1991-ben jelent meg a Mach8 nevű technika, amely a gyár első fejlesztése, mely képes a grafikus megjelenítésre a CPU kihagyása nélkül is. Az utód, a Mach32 1992-ben jelent meg, megnövelt sávszélességgel. 1994-ben a Mach64 már egy korai előhírnöke volt a hardveres 3D-gyorsításnak. Ennek alapjain készült el a cég első 2D-3D hibrid kártyája, az ATI Rage. A kártya rendkívül sikeres volt, egyedüli vetélytársa a 3dfx Voodoo2-ese volt. A chip az ATI Rage 128-ban teljesedett ki 1999-ben.

1996-ban egy újabb érdekes kártya látott napvilágot, ez volt az ATI All-In-Wonder. Különlegessége, hogy elsőként tartalmazott TV tuner chipet, lehetővé téve a PC-n való tévézést, felhasználva ehhez a Rage II képességeit. Ugyanebben az évben jelent meg először a laptopokba szánt ATI Mobility sorozat is.

2000-ben egy új sorozat indult a DirectX 7 alapjain, ez volt az ATI Radeon sorozat. Ennek a gyártása a mai napig folyik, jelenleg a Radeon HD 2000/3000 sorozat a csúcstechnológia, mely DirectX 10-támogatásra is fel van készítve.

[szerkesztés] Termékek

[szerkesztés] Asztali számítógépek

  • Graphics Solutions: 8 bites ISA-kártyák, MDA, Hercules, és CGI-támogatással (később EGA is).
  • EGA/WGA Wonder: IBM-kompatibilis kártyák, 1987-ből.
  • Mach: Hardveres 2D-gyorsítás, főleg Windows alatt. A technológia fejlődésével 3D-támogatás is kezdett benne kialakulni.
  • ATI Rage: az első 2D/3D-gyorsító, hardveres DirectX-támogatással és MPEG-2 gyorsítással. Roppant népszerű volt az alsó- és középkategóriás szegmensben. Laptopokba készült változata a Mobility Rage.
  • ATI Radeon: 2000-ben jelent meg, DirectX 7 támogatással, valamint hardveres T&L egységgel, DDR memóriákkal. A gyorsabb chipek Pro, a legjobbak pedig XT utónévvel kerülnek forgalomba. Laptopokba szánt változata a Mobility Radeon. 2005-ben megjelent az igényeknek megfelelően a cég saját megoldása a több videokártya együttes használatára, ez az ATI CrossFire.
  • FireGL: elsősorban munkaállomások gépeibe szánt chip, a Radeon alapjain. 2001-től van gyártásban.
  • FireMV: munkaállomások számára gyártják, ahol szükség van többképernyős üzemmódra. Csak 2D-s üzemmóddal rendelkezik, ezért a leggyengébb Radeon chipek az alapjai.

A kártyák vezérlésére az ATI Catalyst meghajtóprogram alkalmas.

[szerkesztés] PC chipsetek

  • IGP 3x0: a cég első chipsetje, integrált Radeon VGA-val.
  • 9100 IGP: az első teljes körű chipset, saját gyártású déli híddal és DirectX 8.1-képes VGA-val.
  • Xpress 200: PCI Express alapú Athlon 64 és Pentium 4 chipset, DirectX 9.0c alapú VGA-val. Egy módosított változata, az Xpress 3200 képes a CrossFire üzemmódra.
  • Xpress 1250: az Xpress 200 módosított változata.
  • AMD 700: a fúzió utáni, már kizárólag AMD-rendszerekbe készített chipset.

[szerkesztés] Multimédiás megoldások

  • ATI All-In-Wonder: Rage vagy Radeon-alapú videokártyák, melyek beépített TV-tunerrel rendelkeznek. Gyártásukkal 2004-ben felhagytak.
  • TV Wonder/HDTV Wonder: TV-tuner kártyák, melyek a digitális televíziózást is támogatják.
  • Xilleon: egy 32 bites MIPS-processor, mely képes hardveresen dekódolni MPEG2-t, H.264-et, illetve VC-1-et.
  • Remote Wonder: a felsorolt eszközök távirányítható változatai.

[szerkesztés] Konzolok

  • Flipper: a Nintendo GameCube grafikus chipje, melyet az ArtX tervezett, de a gyártás előtt az ATI felvásárolta.
  • Xenos: az Xbox 360 grafikus chipje.
  • Hollywood: a Nintendo Wii grafikus chipje.


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -