Artner Teréz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Artner Teréz (Sempte, 1772. április 19. – Zágráb, 1829. november 5.) költőnő

[szerkesztés] Élete

A 19. századi német irodalomban Theone néven volt ismert. Evangélikus magyar nemes szülőktől származott. Atyja Artner Lipót, ausztriai császári és királyi lovasszázados, később vezérőrnagy volt. Sopronban nevelkedett, de szülei korán elhunytak, 1811-ben pedig vagyonának nagy része is odaveszett, és a költészetben keresett vigasztalást. Konrád Dórával, Tiell Mariannával és Karoline Pichlerrel, mint szintén német írónőkkel, szellemébresztő baráti viszonyban és levelezésben állt. 1818-tól több éven át Zay Mária grófnőnél, Zayugrócon tartózkodott. Később Zágrábba költözködött rokonaihoz és haláláig ott élt.

[szerkesztés] Munkái

1. Das Fest der Tugend, ein Schäferspiel mit Chören. Oedenburg. 1798.

2. An Eleonoren Gräfin von Colloredo. geborne Freyinn von Wagenfels. U. ott, 1798.

3. An Eleonoren Gräfin von Pejachevich, geborne Gräfin von Erdődy. U. ott, 1798.

4. Feldblumen auf Ungarns Fluren gesammelt. Jena, 1800 (Tiell Mariannával, ki Nina név alatt irt. 2. kiadás. Jena, 1812.)

5. Neuere Gedichte von Theone. Tübingen. 1806.

6. Die That. Trauerspiel in 5 Akten. Pest, 1817. (Müllner Adolf hires tragédiájának, «Die Schuld» kiegészítése a cselekvény előzményeinek földolgozásával).

7. Gedichte, verb. u. verm. Pesth, 1818. Két kötet.

8. Rettung und Lohn. Lustspiel in 1 Aufz. Agram (1823).

9. Stille Grösse. Schauspiel in 3 Aufz. Kaschau, 1824. (Kézirata az Országos Széchényi Könyvtárban.)

10. Regenda und Wladimir. Schauspiel in 2 Akten U. ott, 1824.

11. Zur feyerl. Jubelfeyer Sr. Excellenz des hochw. Herrn Maximilian Verhovacz von Rakitovitz, Bischof von Agram. Agram (1826).

12. Briefe über einen Theil von Croatien und Italien, an Caroline Pichler. Pesth, 1830.

Költeményei a következő gyűjteményes munkákban is megjelentek: Vaterl. Almanach von Ungarn, 1821, Zerffi és Habermanntól kiadva; Hormayr Taschenbuch-ja 1822. és Archiv-ja 1812. 1826. és 1828; továbbá a Minerva, Aglaja s Iris almanachokban.