Antagonímia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
- Nem tévesztendő össze a(z) antonímia című lappal.
Az antagonímia (más néven kontronímia) az a jelenség, amikor egyazon szó két, egymásnak ellentmondó jelentésben is használatos. Az ilyen szavakat antagonimáknak, ill. kontronimáknak nevezzük.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Létrejötte, típusai
Létrejöttének többféle oka lehet:
- használatbeli (szemantikai, pragmatikai) eltolódás
- népetimológia, téves szóértelmezés
- negatív értékű szavak használata pozitív tartalmak intenzívebb kifejezésére (főleg a szlengben)
- többféle származtatás egybeesése
- stb.
Külön altípust alkotnak köztük azok a szavak, amelyeknél a két ellentmondó jelentés nem egy időben, hanem különböző nyelvállapotokban léteztek, vagyis ahol a szavak időközben ellenkező pólusú jelentésbe csaptak át (l. alább).
[szerkesztés] Ismertebb példái a latinban
Nevezetes példája a latin sacer/sacra/sacrum, amelynek jelentése szent és átkozott. Finály Henrik ezt írja latin–magyar szótárában magyarázatképpen a második jelentéskör bevezetésekor: „minthogy az istenségnek szentelt áldozatbarom egyszersmind halálra volt szánva”.[1]
Másik példája a latinban az altus/alta/altum, amelynek jelentése magas és mély egyaránt lehet[2] – itt azonban megfigyelhető, hogy a két jelentés ritkán ütközik, mert pl. a hegy csak magas lehet, mély nem; a tenger viszont csak mély lehet, magas nem; a hang ugyanakkor magas és mély is egyaránt lehet.
[szerkesztés] Példái a magyarban
|
|
- *: Példák az akar nem szándékra vonatkozó jelentésére: „… el akart hervadni, szabad-e locsolni?”, „azért jött ki a konyhába, mert már éhen akart halni”.
[szerkesztés] Történeti jellegűek
Az alábbiak némelyikében az újabb jelentés gyakorlatilag kiszorította a történetit; más szavak viszont mindmáig élnek és használatosak a hagyományos jelentésükben, és emellett bukkan fel alkalmilag az ellenkező jelentés. Az előbbi eset inkább nyelvtörténeti érdekesség, az utóbbi viszont figyelmet érdemelhet a nyelvhelyesség szempontjából.
|
|
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ^ A sacer címszó Finály Henrik szótárából
- ^ Az altus címszó Finály Henrik szótárából
- ^ A példák forrása: Tótfalusi István Kis magyar nyelvklinika, Anno Kiadó Bt., Budapest 1999, ISBN 963-9199-70-2, 51–56. o.