Aligátorteknős
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Chelydra serpentina (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
Az aligátorteknős vagy harapós teknős (Chelydra serpentina) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és az aligátorteknős-félék (Chelydridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Zavaros vízű folyók és tavak lakója. Állományai még stabílak.
[szerkesztés] Megjelenése
Páncél hossza 36 centiméter, maximum 80 centiméter; testtömege a 20 kilogrammot is elérheti. A hímek valamivel kisebbek a nőstényeknél. Az aligátorteknős páncélja gyengén fejlett és nem takarja az állat fejét, végtagjait és farkát. Feje vastag, szarus lemezekkel borított, és ezért nem húzható vissza teljesen a páncélba. Az aligátorteknős erős szájában nincsenek fogak, hanem egy késéles, csőrszerű horgas állkapoccsal rendelkezik, amellyel erőfeszítés nélkül képes felaprítani a halgerincet, a vízimadarakat, a kétéltűeket és a hüllőket. Nyelvén van egy csali, amely egy kis féreghez hasonlít. A mellső lábán lévő éles, erős karmok darabokra tépik a zsákmányt, ha a teknős nem tudja egészben lenyelni.
[szerkesztés] Életmódja
Az aligátorteknős magányos lény. Rothadó növényekkel, kisebb madarakkal, halakkal, és dögökkel táplálkozik. Nagyon jó szaglása van. Fogságban akár 60 évig is él.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím 3-5, a nőstény 4-6 évesen éri el az ivarérettséget. A tojás rakás ideje késő nyáron van. Ekkor a nőstény, kis gödrökbe, vagy üregekbe rak körülbelül 24 tojást. A kis teknősök 2-3 hónap múlva kelnek ki.
[szerkesztés] Források
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)