A mongolok titkos története
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mongolok titkos története a mongol irodalom egyik legelső műve. Ismeretlen szerző vetette papírra valószínűleg Ögödej kán uralkodásának idején, valószínűleg eredetileg mongol írással, a mai klasszikus mongol nyelvi változatot kínai átírásból állították vissza, ugyanis a mongol Jüan-dinasztia bukása után a mű a kínai tolmács és fordítóiskolák "tananyagaként" szolgált, az eredeti szöveget, bár nem fordították le, kínai írásjegyekkel átírták, s mellé kínai magyarázatokat fűztek.
Dzsingisz kán eredetétől Ögödej uralkodásának korai éveig öleli fel a mongol történelmet. Amellet, hogy számos irodalmi műfaj megtalálható benne (mese, vers, találóskérdés, népdal stb.) a legkorábbi hiteles történelmi dokumentum mind a mai napig. A világ számos nyelvére lefordították, s a mongol irodalom világszerte legismertebb műve.
Számos későbbi krónika (pl. Altan Tobči) is alapdokumentumként kezelte, illetve emelt át bizonyos részeket, gyakran szinte változtatás nélkül, s egyes arab történetírók (Dzsuvaini, Rasid adDin) is mintegy szakirodalomként használták a mongolokról illetve Dzsingisz kánról szóló krónikáikhoz.
